Diszkózenekar frontemberéből vált a „nemzet csótányává” Nagy Feró

Beatrice koncert egy moziban (Fortepan / Urbán Tamás)

Erdélyi menekültek gyermekeként született 1946-ban Letenyén. Szülei azért jöttek át Magyarországra, mert apja nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben. Ideát a csendőrségnél helyezkedett el 1944-ben, „mert ott legalább enni adtak neki”.

Hamarosan a fővárosba költöztek, eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy óbudai pincelakásba kerültek. Apja az 1950-es években hőszigetelő szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett.

Feró kamaszként rádió- és tévészerelő szeretett volna lenni, de egy malőr miatt lemaradt a felvételiről, így elektroműszerész ipari tanulónak ment.

Ezután elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erősáramú üzemmérnök szakát, de az államvizsgát halogatta, nehogy bevigyék katonának, ami végül – a diploma feláldozásával – sikerült is neki.

Középiskolásként kezdte első zenei próbálkozásait: 1963-tól 1970-ig a Richmond Heads, majd a Zárvatermők tagja volt. 1971-ben csatlakozott a Csuka Mónika vezetésével két évvel korábban alakult, öt lányból álló Beatrice zenekarhoz, amely addig az egyetlen női beatzenekar volt az országban.

A Beatrice ezután lett sikeres, a Gyere kislány, gyere című diszkó- vagy inkább funkyslágerrel az 1977-es Tessék választani! rádiós dalfesztiválon mutatkoztak be.

Nagy Feró feleségül vette Csuka Mónikát, egy lányuk született. Feró 1978-ra teljesen átalakította a Beatricét, amelynek frontembere lett.

Színpadon a Beatrice

Az immár csak fiúkból álló együttes jellegzetes külsővel koncertezett: bőrszerkóban és „babos” kendővel a nyakban vagy a homlokon (a színpadi csirkedarálás csak a legenda része).

Főleg a „külvárosi fiatalok” körében lett népszerű a banda, mely 1980-ban már az Omega és az LGT előzenekaraként turnézott.

Blues-punk rockzenéjük és főleg a Feró által írott szövegeik azonban nem tetszettek az akkori rendszer kultúrfunkcionáriusainak, az együttes végképp azután lehetetlenült el, hogy 1980-ban a Hobo Blues Band és a P. Mobil társaságában felléptek a Fekete Bárányok koncerten.

A fekete bárányok – a Beatrice 1979-ben (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás)

Népszerűségük ellenére lemezük nem jelenhetett meg, az „illetékesek” folyamatosan keresztbe tettek nekik, s végül a nehézségeket megelégelve 1981-ben feloszlott az együttes, Feró útlevelét bevonták.

1982 és 1985 között az ős-Bikini együttes alapító tagja, énekese volt, ám két album után kiszállt a bandából, és 1987-ben újraélesztette a Beatricét.

Hamarosan színre lépett az igazi „Ricse”, amelynek blues és rock alapú dalai élesen, megalkuvás nélkül mutatták be az életbe kevés eséllyel belépő fiatalok helyzetét, érzéseit.

Akkoriban Feró volt a magyar újhullám egyik vezéregyénisége, a „nemzet csótánya”. Kiadták lemezen az együttes korábban betiltott számait is.

1991-ben sikeres évet zárt a Beatrice: megjelent az Utálom az egész XX. századot című nagylemez, amely 38 héten át szerepelt a hanglemezgyár listáján, s a zenekar fennállása óta először lépett föl a Budapest Sportcsarnokban.

Nagy Feró a rendszerváltás során közel került a politikához, 1990-ben még köztársaságielnök-jelölt is volt („Szakadt országnak szakadt elnököt!”).

A „nemzet csótánya” 1990-ben (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás)

A Beatrice változó felállással a mai napig koncertezik, a közönség körében olyan népszerű számokkal, mint például a Nagyvárosi farkas, Meditáció, Jerikó, Motorizált nemzedék, Térden állva, Nem kell, XX. század, Azok a boldog szép napok, Hegyek között, Pancsoló kislány, 8 óra munka.

„A tökéletes buli nem arról szól, hogy ki hogyan énekel, hanem arról, hogy a közönség hogyan érzi magát” – nyilatkozta egy ízben Nagy Feró. A Beatrice 35 éves születésnapi nagykoncertjét 2013 márciusában rendezték meg a PeCsában.

Nagy Feró 1983-ban Laborc szerepét alakította az István, a király című rockopera ősbemutatóján, majd még többször is, később bemutatta Hamlet-átdolgozását, a Hair című musicalben Berger szerepét játszotta a Rock Színházban, míg 1992-ben ő volt Önögész Szörényi Levente-Lezsák Sándor Atilla – Isten kardja című rockművében.

Több filmben is szerepelt: először 1979-ben láthattuk a Ki beszél itt szerelemről? című alkotásban, aztán az Úgy érezte, szabadon él, Töredék az életről, Pofonok völgye, István, a király, Céllövölde, A túlélés ára, Argo című filmekben alakított. 

A médiában is otthonosan mozog: 1989-től három éven át vezette a népszerű Garázs című rádiós ifjúsági műsorát, amely igyekezett összefogni a problémákkal küszködő fiatalokat, és lehetőséget nyújtott amatőr zenekaroknak a bemutatkozásra.

Később a televízió Rockkalapács című műsorát vezette, majd a Pannon Rádió munkatársa volt. 2010 után mentorszerepet vállalt egy kereskedelmi televízió népszerű tehetségkutató műsorában.

Nagy Ferót 1989-ben Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki, 1992-től a Magyar Rockszövetség társelnöke volt. 2005-ben önéletrajzi könyve jelent meg Boldog szép napok... címmel. A hazai rock meghatározó alakja immár több mint harminc éve él boldog házasságban, két felnőtt fia van.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Különleges fénypark állít emléket Sisinek a Gödöllői Királyi Kastélyban
• Már huszonegy éves korában sikeres pilótavizsgát tett Steinschneider Lilly
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen
• First Ladyk politikai szerepben
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A puszta véletlennek köszönhetően találta fel a Bluetooth technológiát Hedy Lamarr
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen