10 tény a koreai háborúról
2022. december 21. 19:05 Múlt-kor
A déliek oldalán harcoló csapatokat 1951 áprilisáig irányító Douglas MacArthur tábornok Kína bombázását és atomfegyver bevetését is szorgalmazta.
Korábban
1. Az Észak- és Dél-Korea közötti (hivatalos nevükön: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Koreai Köztársaság) 1950–1953-as háború hivatalosan nem zárult le, mivel a felek hatvannyolc évvel ezelőtt, 1953. július 27-én, Panmindzsonban csupán tűzszünetet kötöttek.
2. A háborúban becslések szerint összesen 2,5 millió volt a sebesültek és a halottak száma (a civileket és a katonákat is beleszámítva).
3. Bár Dél-Korea felszabadítására nemzetközi ENSZ-koalíció alakult, a csapatok mintegy 90%-át az Egyesült Államok hadereje adta. Az északiak oldalán Mao Ce-tung több százezer kínai „önkéntest” küldött harcba.
4. Gyakran előfordult, hogy északi katonák magukat menekültnek álcázva segítségért fordultak az ENSZ-katonákhoz, majd tüzet nyitottak rájuk. Az észak-koreai csapatok a megszállt déli területeken értelmiségiek tömegeit végezték ki, és gyakori volt, hogy a hadifoglyokat is lemészárolták.
5. A háború kezdetén kommunista szimpátiával vádolt dél-koreaiak tízezreit mészároltak le saját katonai és rendőri alakulataik. A No Gun Ri-i mészárlás során az amerikai katonák több száz dél-koreai menekültet öltek meg. Bár a hivatalos indoklás szerint a gerillaveszély miatt tüzeltek, az áldozatok többsége nő és gyerek volt.
6. Az Egyesült Államok összesen 67 milliárd dollárt költött a háború három éve alatt.
7. A déliek oldalán harcoló csapatokat 1951 áprilisáig irányító Douglas MacArthur tábornok Kína bombázását és atomfegyver bevetését is szorgalmazta.
8. A koreai háborúban vesztette életét Mao Ce-tung legidősebb fia, Mao Anying.
9. A koreai háborúban számos híresség harcolt, többek között Michael Caine és James Garner is.
10. Az Egyesült Államokban „ismeretlen háborúként”, valamint „elfelejtett háborúként” is hivatkoznak a konfliktusra, mivel jóval kisebb médiafigyelmet kapott, mint a II. világháború vagy a vietnámi háború. A konfliktus a televíziózás ingerküszöbét is alig lépte át. A leghíresebb a M*A*S*H nevű sorozat, amely egy dél-koreai tábori kórházban játszódik; 1972 és 1983 között volt képernyőn, a legutolsó rész abszolút nézettségi rekordot hozott a tengerentúlon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20