A francia bagett is a szellemi világörökség része lett

Kép forrása: Wikimedia Commons / KoS / CC BY-SA 3.0)

A párizsi székhelyű szervezet a bagett kézműves készítésének módját és fogyasztásának kultúráját sorolta a világörökségi listára, nem magát a terméket, mivel az UNESCO a megőrzendő hagyományokat ismeri el.

„A döntés a francia életmódot ünnepli: a bagett mindennapi rituálé, meghatározó eleme az étkezésnek, az étel megosztásának és az együttélésnek a szinonimája. Fontos, hogy ez a tudás és ezek a társadalmi hagyományok fennmaradjanak” – mondta Audrey Azoulay, az UNESCO vezetője.

Egy legenda szerint Napóleon pékjeinek ötlete volt a hosszúkás forma, hogy a csapatok könnyeben tudják a kenyeret szállítani, mások szerint igazából osztrák eredetű, egy August Zang nevű pék találta fel.

A francia kulturális minisztérium márciusban jelölte a bagettet a listára, közleményük emlékeztetett arra, hogy Franciaországban a pékségek száma folyamatosan csökken, elsősorban a vidéki területeken: míg 1970-ben 55 ezer házi készítésű péksüteményeket árusító pékség volt az országban (790 lakosonként egy), addig jelenleg már csak 35 ezer (2 ezer lakosonként egy), s a szerepüket gyakran az üzemileg, adalékanyagokkal készített bagett váltotta fel.

A francia pékszövetség 2018 decemberében javasolta Emmanuel Macron elnöknek, hogy támogassa kezdeményezésüket az UNESCO-világörökségi listára való felvételre. A szervezet szerint a XX. század elején megjelent, lisztből, vízből, sóból és élesztőből készült péksütemény az Eiffel-toronnyal együtt Franciaország legfontosabb jelképévé vált, és helye lenne a világörökségi listán.

A bagett mellett a párizsi háztetők és a Biou d’Arbois elnevezésű, középkori eredetű ünnepség pályázott a nemzeti jelölésre.

Az UNESCO világ szellemi örökségének listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel hosszú pályázat után, amelyeknek először a nemzeti örökségi nyilvántartása kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutathatja be őket az UNESCO illetékes bizottságának.

Az UNESCO 2018 decemberében a nápolyi pizzasütők mesteri szaktudását (a pizzatészta pörgetését a levegőben) vette fel a világ szellemi örökségének listájára, miután kétmillió ember kérte petícióban.

A szellemi világörökségi lista már több mint 130 ország mintegy 600 hagyományát tartalmazza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése