Élete végéig ingyen sört is kapott a Nobel-díjas focista, Niels Bohr

Niels Bohr

Niels Henrik David Bohr 1885. október 7-én született Koppenhágában, apja nemzetközi hírű fiziológus professzor volt, anyja zsidó bankárcsaládból származott. Harald öccsével a fizikában és a futballban is kitűntek, öccse 1908-ban tagja volt az olimpián ezüstérmes dán labdarúgó csapatnak.

Cambridge-ben, Ernest Rutherford laboratóriumában kutatva kimutatta, hogy az angol kémikus és fizikus által kidolgozott naprendszerszerű atommodell labilis, mert aszerint a keringő elektronoknak bele kellene zuhanniuk az atommagba. A német Max Planck kvantumelméletét felhasználva a valóságot jobban megközelítő modellt fogalmazott meg, és a fény vonalas spektrumára is magyarázatot adott.

Elmélete szerint a középen elhelyezkedő atommag körül meghatározott energiaszinteket képviselő körpályákon keringenek az elektronok. A héj gerjesztésekor az elektron egy külsőbb, nagyobb energiájú pályára ugrik át, majd – mert ez az állapot instabilnak tekinthető – egy vagy több lépésben visszaugrik eredeti pályájára, kisugározva a gerjesztéskor felvett energiát, ezzel magyarázható a vonalas színkép keletkezése. A Bohr-modell számos fizikai jelenséget megmagyarázott, ugyanakkor komoly hiányosságai voltak, és a hidrogénnél bonyolultabb atomokra már nem is lehetett kielégítően alkalmazni.

Bohr 1916-ban professzor lett Koppenhágában, az ő számára hozták létre (a Carlsberg sörgyár támogatásával) az Elméleti Fizikai Intézetet, az atomfizika és kvantumelmélet nemzetközi központját. A fizikai Nobel-díjat 1922-ben kapta meg „az atom szerkezetének és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért”.

Közismertségére és a nagyközönség fizika iránti viszonyára jellemző, hogy állítólag azt írták róla: „az ismert labdarúgó Niels Bohr” Nobel-díjas lett.

Vigasztalhatta ugyanakkor, hogy a Carlsberg egy házat ajándékozott neki sörfőzdéjük mellett, s a házat cső kötötte össze az üzemmel, így Bohr élete végéig korlátlan mennyiségben, ingyen ihatta a sört.

Az 1920-as években kidolgozta a komplementaritás elméletét, amellyel az új kvantummechanikát magyarázta. A hagyományos gondolkodás alapján az, hogy az elektron egyszerre részecske és hullám is, kizárja egymást. Bohr szerint azonban azok inkább kiegészítik egymást, így a jelenségek vizsgálatánál bármikor áttérhetünk az egyik fajta leírásról a másikra. A kvantummechanika koppenhágai értelmezése szerint komplementer viszony áll fenn egy részecske helyzete és impulzusa között is, az egyik pontos ismerete kizárja a másik pontos ismeretét.

Bohr és Einstein 1925-ben

Adolf Hitler hatalomra jutása után a nemes lelkű, humánus Bohr mindent megtett, hogy veszélyeztetett zsidó kollégáinak menedéket nyújtson, de Dánia megszállása után félzsidó származása és náciellenes nézetei miatt ő is veszélybe került.

1940-ben a nácik bevonulásakor csak néhány órája maradt arra, hogy két Németországból emigrált kollégája, Max von Laue és James Franck az intézetben hagyott Nobel-díját elrejtse. (Németországból tilos volt az aranyat kivinni, a két érembe pedig bevésték a díjazottak nevét.) Bohr Hevesy György javaslatára királyvízben oldotta fel az érméket, s a náciknak nem tűnt fel a polcon pihenő üveg.

A háború után kivonta az aranyat az oldatból, és a Svéd Királyi Akadémia újraönttette az érmeket - Bohr saját díját már korábban a finn háború áldozatainak javára ajánlotta fel. A dán ellenállás a letartóztatás elől 1943-ban halászhajón szöktette Svédországba, onnan Angliába, majd az amerikai Los Alamosba ment, ahol részt vett az atombomba kifejlesztését célzó kutatásokban.

Bohr az atommagot folyadékcseppként írta le, ezzel sok magfizikai folyamat megértését segítette, és fontos szerepet játszott az atommaghasadás értelmezésében is.

A mindig mindenkiről csak jót feltételező Bohr ellenezte az atombomba bevetését, és annak volt a híve, hogy az atomtitkot meg kell osztani a szövetségesekkel – ezzel annyira magára haragította Winston Churchill brit kormányfőt, hogy az komolyan fontolgatta letartóztatását.

A háború után a nukleáris háború veszélye ellen küzdött, ő szervezte meg 1955-ben az atom békés hasznosítását célzó első genfi konferenciát.

Nevéhez több legenda is fűződik. Az egyik szerint még egyetemista korában egy vizsgán rendkívül egyszerű, semmilyen fizikai elemet nem tartalmazó választ adott a feltett kérdésre, amit tanára elégtelennel „honorált”. A feldühödött Bohr nem hagyta magát, s a kiharcolt szóbeli vizsgán tucatnyi, bizarrnál bizarrabb, de rendkívül bonyolult fizikai számítást adott elő, a végén hozzátéve: létezik egy hagyományos, unalmas eljárás is, amit a tanár elvárt volna. Egy másik, általa terjesztett történet szerint szobájában egy lópatkó volt a falra szegezve.

Amikor egy látogatója meglepődve azt kérdezte: ön hisz a babonában?, azt a választ kapta: természetesen nem, de állítólag annak is szerencsét hoz, aki nem hisz benne.

Niels Bohr 1962. november 18-án halt meg Koppenhágában. Fia, Aage 1975-ben ugyancsak megkapta a fizikai Nobel-díjat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése