Baljós előjelet tartalmazott a hidegháború során vett grönlandi jégminta

Atomfegyverek a jég alatt

Az amerikai hadsereg tudósai 1966-ban emelték ki a földet is tartalmazó jégmagot Grönland északnyugati részén a Project Iceworm (Jégféreg Projekt) kódnevű művelet részeként.

E titkos vállalkozás célja a sarkvidéki szigeten a jég alatti nukleáris csapásmérő támaszpontok hálózatának kiépítése volt, ahonnan könnyen elérhették volna közepes hatótávolságú hordozórakétákkal is a Szovjetuniót. A művelet fedősztorijaként a Camp Century nevű sarkvidéki kutatóbázis szolgált – az amerikaiak valódi szándékait még a terület birtokosa, Dánia kormánya sem ismerte.

Végül azonban a titkos projektet félbehagyták. A Camp Centurynél kipróbált jég alatti építkezési módszerek beváltak ugyan, azonban kiderült, a jégtábla jóval „mozgékonyabb”, mint addig hitte a tudomány: megállapították, hogy a jég folyamatos deformálódása, vastagodása és vékonyodása bármilyen alatta elhelyezkedő építményt két éven belül elpusztítana. Az 1966-ban kivájt jégmag elfeledve hevert egy dániai fagyasztóban, mígnem 2017-ben újra felfedezték.

Amikor a kutatók 2019-ben újra megvizsgálták a jégmagot, megkövesedett növények töredékeire bukkantak benne, amelyek legfeljebb egymillió évvel ezelőtt virágozhattak. Grönland jelenlegi jégtakarójáról ezidáig úgy vélték, hárommillió éves, azonban e növényi töredékek arra utalnak, hogy az utóbbi egymillió évben – de lehetséges, hogy akár az utóbbi néhány százezer évben is – volt olyan időszak, hogy még a sziget legészakabbi része is jégmentes volt.

Napjainkban Grönland nagy részét az 1,7 millió négyzetkilométeres grönlandi jégtakaró borítja. Ha igaznak bizonyul, hogy az utóbbi egymillió éven belül volt, hogy teljesen eltűnt a jég a szigetről, az nem jelent sok jót a jelenlegi jégtakaró stabilitására nézve a klímaváltozás tükrében. Ha Grönland jégtakarója teljesen elolvadna, a tengerszint mintegy hét méterrel emelkedne meg, jelentette 2019-ben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).

Az új, március 15-én a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez elegendő lenne ahhoz, hogy a világ szinte minden tengerparti városa víz alá kerüljön.

1. Atomfegyverek a jég alatt
2. Hidegháborús tudomány
3. Rejtett klímanyomok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban