Bár első szent királyunk édesanyja volt, máig számtalan rejtély övezi Sarolt fejedelemasszonyt 

Vajk születése (Képes krónika)

Családi kapcsolatok

A magyar krónikások sokat írtak Sarolt családi kapcsolatairól, amelyeket legrészletesebben Anonymus taglalta. Szerinte a honfoglalás idején élő, és vezéri posztot betöltő Téténynek a fia Horka, az övé Gyula, akinek két leánya volt, Karold és Sarolt. Horka másik fiától pedig a kisebbik, Gyula származott, az ő két fia Bolya és Bonyha, ellenük lép fel István király. Kálti Márk, a Képes krónika szerzője hasonlóan vélekedik: szerinte István „sikeres háborút viselt Gyula nevű anyai nagybátyja ellen” Erdélyben, Saroltnak az apját pedig szintén Gyulának hívták. Géza felesége tehát az erdélyi Gyulák családjába tartozott.

Érdekes kérdés, hogy ők kik is pontosan. Mint láttuk, Anonymusnál a hetedik kapitány, Tétény leszármazottai, Kézai szerint „a harmadik sereg kapitánya Gyula volt, ő, jóllehet a többiekkel Pannóniába nyomult, utóbb Erdélyben lakott”. A Gyulák a Képes krónika szerint is Erdélyben telepedtek meg, és sokszor ellenségeskedtek a „Pannóniában lakó magyarokkal”.

Akármelyik hagyományt nézzük is, egyértelmű, hogy Erdély a Gyulák nemzetségének a területe, akik a 10. század második felében többé-kevésbé önállóan irányították országukat. (A hildesheimi évkönyvekben éppúgy rexnek titulálták az éppen akkor regnáló Gyulát, mint Istvánt.) Hogy azután Sarolt és Géza lakodalma „hét országra szóló” volt-e vagy sem, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy két országrész vezető családjának a kapcsolatát erősítette meg, legalább időlegesen. (Merthogy István néhány évtizeddel később már hadat vezetett Erdély urai ellen.)

Sarolt kapcsán még egy rokonsági szálat említenek a források. A krónikakompozíció szerint „Géza herceg [fejedelem] halála után Koppány vérfertőző házasságot akart kötni Szent István király anyjával”. Ezt úgy szokás értelmezni, hogy Géza és Koppány rokonok voltak, erre utalna a vérfertőzés ténye, egyúttal a házassági ajánlat a levirátus kifejeződése volna: a soron következő legidősebb férfirokon veszi feleségül az elhunyt asszonyát. Megjegyzendő azonban, hogy erre nem sok példát tudnánk felsorolni az Árpádok történetéből, és Koppány Árpád-házi voltára sem sok adat áll a rendelkezésünkre.

Moritz von Schwind festménye Géza fejedelemről

Továbbá régi nyomasztó kérdés a kutatók előtt, hogy miért nincs ott Koppány apja, Tar Szerénd Árpád leszármazottai között a konsztantinoszi családfán. Nem mellesleg a vérfertőzés, amely a középkori egyházjog szerint ténylegesen vonatkozhatott egy rokon feleségének az elvételére – ami valójában nem jelent vérségi kapcsolatot a felek között –, utalhat tényleges rokonházasságra is, ami persze egészen másféle történeti rekonstrukciókra adna lehetőséget. Mindezt persze adatok híján aligha tudjuk eldönteni.

Sarolt neve

Sarolt és testvére, Karold nevét a nyelvtudomány régen megfejtettnek tekinti: páros névadásról, az aldi „vad”, szűkebb értelemben „menyét” török szó két, különböző jelzővel ellátott változatáról van szó. (Jegyezzük meg: e szót a török nyelvek általában nem ismerik, és névként sem nagyon használják. Igaz, női nevek tekintetében meglehetősen szűkösek a forrásaink.) A szári – illetve esetenként sári – a törökben sárgát vagy esetleg fehéret jelent (ebből származik magyar sárga szavunk is), míg a kara feketét.

Ha a törökben egy magánhangzóra végződő és egy magánhangzóval kezdődő szó kerül egymás mellé, akkor gyakran összevonják e magánhangzókat, így a szári aldi-ból törvényszerűen lesz Száraldi/Sáraldi. A későbbiekben ennek a végéről elmaradt a magánhangzó, ami viszont a magyar nyelvben végbemenő általános változás a korszakban. Az a tény, hogy a nevet s-sel ejtjük, arra utal, hogy a kifejezés valamelyik nyugati ótörök nyelvből került a magyarba, ahogy számtalan másik szavunk, többek között a sárga is. A fejedelemasszony nevére két falunév emlékeztet: a heves megyei Sarud (nevének első lejegyzése még Saruld formában készült) és a Fertő tó közelében fekvő Sarród.

A házasság

Nem tudjuk, hogy Géza és Sarolt házasságát miféle meggondolás ihlette, az azonban bizonyos, hogy politikai következményei is voltak: a Kárpát-medence két vezető családjának gyermekei léptek frigyre egymással. Hogy ezek a családok a 10. század különböző időpontjaiban miféle politikai, hierarchikus kapcsolatban álltak egymással, nem tudjuk, az mindenesetre sokatmondó, hogy Istvánnak háborúval kellett térdre kényszerítenie erdélyi rokonságát. A krónikakompozíció szerint: Gyula „teljes országát (regneum), amely igen tágas és nagyon gazdag volt, a magyar Királysághoz csatolta”. És az sem biztos, hogy véletlenül használta Querfurti Bruno a pannón király megnevezést Istvánra.

A dinasztiák közötti házasság többféle célt szolgálhatott: lehetett egy szövetség megerősítése, a menyasszony lehetett lényegében túsz, de lehetett „előretolt hadállás” is, akinek a révén a férj udvarában pozíciókat lehetett szerezni, döntéseit befolyásolni. Jelen esetben a felek súlya többé-kevésbé kiegyenlítettnek tűnik, tekintély szempontjából viszont talán az Árpádok álltak jobban, hiszen ők adták az ország fejedelmét, még ha mindennek a tényleges jelentősége ma nem is látható. (Az eseményeket – úgy-ahogy – az Árpád-ház történetírói által lejegyzett történeteken keresztül ismerjük.)

1. Családi kapcsolatok
2. Sarolt volt-e István anyja?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
• Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
• Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
• Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán