A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének
2022. augusztus 17. 19:20 MTI
77 éve, 1945. augusztus 17-én halt meg Vendl Mária mineralógus, az első magyar női egyetemi tanár. Felkészültségével és lelkiismeretes kutatómunkájával hamar kivívta az akkor még szinte csak férfiakból álló hazai természettudós társadalom elismerését. 1925 decemberében ő volt az első tudósnő, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémia ülésén is bemutatták.
Vendl Mária (b., kép forrása: Tolnai Világlapja / 1930-04-23 / 17. szám), és egy Brazíliából származó kalcit (j., a kép csak illusztráció, forrása: Wikipédia / Rob Lavinsky, iRocks.com – CC-BY-SA-3.0)
Korábban
1890. május 26-án született az erdélyi Ditrón (ma: Gyergyóditró), ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. Vendl Aladár öt gyermeke közül három kötelezte el magát a geológia tudományának művelése mellett, s kiemelkedő munkásságukkal mindhárman beírták magukat a tudományterület történetébe.
Fiai, Vendl Aladár (1886–1971) és Vendel Miklós (1943-ig Vendl, 1896–1977) későbbi Kossuth-díjas geológusok, akadémikusok mellett középső gyermekét, Máriát is a kőzetek világa vonzotta. Aladár bátyja nyomdokait követve a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1913-ban természetrajz-vegytan szakos tanári oklevelet szerzett. A griedeli baritról (a német Hessen tartománybeli Griedelből származó kristályos ásvány) írt egyetemi munkáját 1912-ben pályadíjjal jutalmazták.
A diploma megszerzése után, 1913 és 1919 között a lőcsei leányiskolában, 1919–20-ban a szombathelyi leánygimnáziumban tanított. Az oktatás mellett is folytatta a kristályszerkezetek tanulmányozását és a meteoritkutatást. Tudományos vizsgálódásaira felfigyelve hívták dolgozni 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába, ahová az első női kutatóként került, és ahol 1922-től múzeumőri, 1934-től I. osztályú múzeumőri rangban tevékenykedett.
Felkészültségével és lelkiismeretes kutatómunkájával csakhamar kivívta az akkor még szinte csak férfiakból álló hazai természettudós társadalom elismerését. 1925 decemberében ő volt az első tudósnő, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémia ülésén is bemutatták. 1928-ban pedig olyan tudományos alapossággal kartotékolta a Nemzeti Múzeum ásványtárának meteoritjait, hogy tiszteletből a halála után, 1951-ben megjelent, Magyarország meteoritgyűjteményei című könyv társszerzőjeként tüntették fel.
Negyvennégy éves korában, 1934-ben első magyar nőként szerzett tudományos fokozatot, a Debreceni Egyetemen habilitált, és a nők közül elsőként lépett elő egyetemi magántanárrá. Általános ásványtani előadásai vonzották a hallgatóságot. 1941-ben ugyanitt címzetes nyilvános rendkívüli tanári kinevezést kapott. Elsősorban krisztallográfus volt, munkásságát a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosította. A hazai kalcitok szakértőjeként tartották számon, de kőzettani és meteoritvizsgálatai is jelentősek.
Huszonegy nagyobb tudományos munkát tett közzé, nyolc tanulmányában kutatásai kedvenc tárgyáról, a magyarországi kalcitokról értekezett. Legfontosabb művét, A drágakövekről, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című, Koch Sándorral közösen írott munkáját 1935-ben a Természettudományi Társulat Rauer-díjával jutalmazták.
Számos társadalmi és szakmai egyesületben tevékenykedett, 1926 és 1945 között a Magyarhoni Földtani Társulat választmányi tagja volt. 1935-ben feleségül ment Dudich Endre zoológus akadémikushoz, akivel mindössze tíz évet élhettek együtt. A második világháború okozta megpróbáltatások miatt 55 éves korában, 1945. augusztus 17-én halt meg Sopronban.
Emlékének megőrzésére a Magyarhoni Földtani Társulat 1963-ban Vendl Mária Emlékalapítványt hozott létre a kristálytan, ásványtan, kőzettan, geokémia és ércföldtan területén egyre gyarapodó tudományos munkák szerzőinek jutalmazására. 1983-ban az emlékalapítványt emlékéremmé alakították, a Vendl Mária Emlékérmet az eredeti célt változatlanul tartva háromévenként ítélik oda.
Méltatlanul feledésbe merült alakját – a magyar nagyasszonyok sorozata keretében – Józsa Judit kerámiaszobrász formázta meg, aki a stílusos ábrázolás kedvéért kisplasztikájába kalcitkristályokat is belefoglalt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap