Az Oszmán Birodalom gyengeségeit kihasználva szabadultak rabságukból a görögök
2022. március 25. 09:50 Múlt-kor
Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával véget ért a Bizánci Birodalom több mint ezer éves története. A metropolisz török kézre kerülésével nemcsak a kulturálisan és nyelvében görög Bizánci Birodalom enyészett el, hanem a görögök lakta területek jelentős része is közel 400 évre oszmán irányítás alá került. A török uralom alól az 1821. március 25-én kitört, felkelésből szabadságharccá terebélyesedő konfliktus győztes lezárása után szabadultak a görögök.
Korábban
A görögök megtanultak együtt élni a hódítókkal
A görög nyelv, kultúra és identitás a török uralom évszázadai alatt is fennmaradt. Az Oszmán Birodalom ugyanis elismerte a vallás szabad gyakorlásának jogát, így a görög ortodox egyház tovább működhetett, és nagyban hozzájárult a görög kultúra megőrzéséhez.
A hegyvidéki görög falvak helyi önkormányzattal bírtak, és ha rendszeresen befizették az egyébként igen magas adókat, az oszmán hatóságok békén hagyták őket, belső ügyeiket szabadon rendezhették. A birodalmon belül pedig felemelkedett egy görög identitással bíró gazdasági és pénzügyi elit, akiket Konstantinápoly görögök lakta, Fanar nevű negyede után fanariótáknak neveztek.
A fanarióták nemcsak kereskedtek, de az oszmán állam hivatali arisztokráciájának gerincét is ők alkották, így például belőlük kerültek ki a dragománnak (egyfajta tolmács) nevezett tisztviselők, és ők adták a birodalom irányítása alá tartozó Moldva és Havasalföld fejedelmeit is.
A fanarióták számtalan európai nagyvárosban alapítottak görög kolóniákat, ennek köszönhetően a görög származású gazdasági és kereskedelmi elit, illetve a görög értelmiségi körök ismerték a modern európai eszmeáramlatokat, így a felvilágosodás és a francia forradalom eszmei irányzatait is.
Az orosz kapcsolat
Ezekben a kolóniákban két irányzat formálódott a 18. század végén: az egyik a műveltség elterjesztésében, a másik a balkáni népek összefogásában látta a korszerűtlennek és maradinak vélt Oszmán Birodalomtól való függetlenség kivívásának lehetőségét.
Végül a radikális forradalmi szárny győzedelmeskedett, amelynek vezéralakja a bécsi száműzetésben élő Rigasz Velesztinlisz egy, a balkáni népek összefogására épülő felszabadító mozgalom elindítását tűzte ki célul. Bár Velesztinliszt az osztrák hatóságok elfogták, és átadták az oszmánoknak, akik 1798-ban Belgrádban kivégezték, az általa elindított mozgalom tovább élt.
1814-ben Odesszában megalakult a Baráti Társaságnak (Filiki Etairia) hívott szervezet, amelynek heteristáknak nevezett tagjai felvették a kapcsolatokat a balkáni népek védnökségét magára vállaló cári Oroszországgal.
A felkelők egészen az orosz állami irányítás csúcsáig jutottak, ugyanis sikerült földijükkel, a cári Oroszország külügyminiszter-helyettesével, Ioannisz Kapodisztriasszal megosztaniuk merész terveiket. Kapodisztriasz megbízta a szintén görög származású, de az orosz hadseregben szolgálatot teljesítő tábornokot, Alexander Ypszilantiszt a felkelés megszervezésével.
Égő török fregatt
Az összbalkáni gondolat jegyében Ypszilantisz azonban nem a Peloponnészoszon, hanem a dunai fejedelemségekben, Moldvában és Havasalföldön próbált lázadást szítani a török uralom ellen, de vállalkozása egyáltalán nem volt sikeres, a helyi nemesség ugyanis nem tudott mit kezdeni a radikális, szociális jelszavakkal, valamint a parasztság terheinek enyhítésére irányuló ígéretekkel. A felsült Ypszilantisz a Magyar Királyság területére menekült, de felforgató tevékenységét a Habsburgok sem méltatták, így hosszú ideig Munkács várában raboskodott.
A heteristák ekkor a görögök lakta területen, a Peloponnészosz-félszigeten mozgósítottak. A helyszín remek választásnak bizonyult, itt volt ugyanis a legerősebb az úgynevezett kleftisz mozgalom. A kleftiszek gerincét a török és görög földesurak kizsákmányolása elől a hegyekbe menekülő szegényparasztok adták. A kleftiszeket az oszmán rendfenntartó erők nem tudták felmorzsolni, így a görög hegyvidékeken létrejött az oszmán közigazgatás és törvénykezés hatókörén kívül eső, egyfajta törvényen kívüli társadalom, amely nyitott volt a függetlenségi eszmék befogadására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap