Fegyencekkel, kísérőikkel és pusztító himlővel érkeztek a britek a kenguruk földjére

A bűnözők és az antiszociális elemek növekvő száma az 1780-as évekre egyre nagyobb aggodalommal töltötte el az illetékes brit hivatalnokokat.

Mivel a függetlenségét frissen kivívó Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia egykori gyarmata többé nem fogadott brit fegyenceket, a büntetés-végrehajtással foglalkozó brit tisztviselőknek új megoldást kellett keresniük.

Hosszas töprengés után a gondterhelt közszolgák tekintete az előttük kifüggesztett térkép egy távoli pontjára szegeződött: az ausztráliai Új-Dél-Walesre.

Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája az angliai Portsmouth kikötőjéből indult útnak Ausztrália felé 1787. május 13-án. A hajókon 750 elítélt és mintegy 300 tengerész, tengerészgyalogos és hivatalnok utazott az Isten háta mögötti területre, amelyet 1770-ben, a brit korona nevében James Cook kapitány vett birtokba.

Az „első flottának” keresztelt 11 hajó 1788. január 18-20 között érkezett meg Botany-öbölbe, a mai Sydney környékére. Mivel az öböl túl sekély volt ahhoz, hogy a partokhoz közel horgonyt vessenek és a talaj tápanyagban szegénynek mutatkozott, Arthur Phillip kapitány felszedte a horgonyt és a Cook által már feltérképezett Port Jackson felé vette az útját. Szerencséje volt, mert Port Jackson remek kikötőnek bizonyult.

Egy települést kialakítani a semmi közepén emberpróbáló feladatnak ígérkezett. A termőtalaj minősége ugyanis Port Jackson környékén is gyenge volt, mi több, az újdonsült telepesek nem nagy lelkesedéssel kezdtek bele a földművelésbe.

A tengerészgyalogosok nem tudtak rendet tartani az elítéltek között, így Phillip a foglyok közül választotta ki a bűnözőkre felügyelő rendfenntartókat. A helyzet így sem javult, sokszor a korbácsolás sem segített, ezért gyakran hoztak halálos ítéleteket.

Az újdonsült telepesek között azonban nemcsak köztörvényes bűnözők és prostituáltak voltak, hanem szociális forradalmárok és olyan szabad gondolkodó elemek, akik egy igazságosabb, egyenlőségen alapuló társadalom megteremtéséről álmodoztak.

Ezek az újító, teremtő szellemű emberek a földrész belseje felé indítottak expedíciókat abban a reményben, hogy termékeny földekre leljenek, ám többnyire csak élhetetlen sivatagot találtak útjaik során, ahonnan soha nem tértek vissza.

A száraz és kopár táj mellett a telepeseknek az őslakosokkal is meg kellett küzdeniük, akik értehető módon betolakodónak tekintették az idegeneket. A fegyveres összecsapásokban mindkét oldal jelentős veszteségeket szenvedett. A bennszülöttek lándzsája még Arthur Phillipet (aki a flotta kapitányából a kolónia vezetőjévé vált) is megsebezte. A telepesek által a földrészre behurcolt himlő rengeteg bennszülöttel végzett.

A kezdeti nehézségek ellenére a kolónia kitartott és évekkel később már szabad embereket szállítottak a hajók a ködös Albionból.

A nemzeti tudat III. György gyarmatán egyre erősödött, így az 1818-as évben január 26-át ünnepnappá nyilvánították, amelyen mind a mai napig az első angol ausztráliai település megalapítására emlékeznek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt