Lord Kelvin csalásnak, az egyház ördögtől való ámításnak titulálta Röntgen rejtélyes sugarait

Az 1845 márciusában született posztókészítő és kereskedőcsalád sarja, Wilhelm Conrad Röntgen életútja jó példa arra, hogy egy igazán tehetséges és elhivatott elme érettségi nélkül is befuthat komoly tudományos karriert. Röntgen kapcsán ugyanis az az anekdota járja, hogy a hollandiai Utrecht városában lévő ipariskolából az érettségi előtt néhány hónappal kicsapták.

Az ifjú Röntgen ekkor még nem valami tiltott kísérlettel haragította magára az iskola igazgatóját, hanem felháborító tiszteletlenségével. Történt ugyanis, hogy egy diáktársa egyik tanárukról karikatúrát készített, amelyen Röntgen jót derült. A probléma ott kezdődött, amikor Röntgent a rajz okozta derültségéért kérdőre vonták, ám ő nem volt hajlandó elárulni a karikaturista személyét.

Az oktatási intézményből kipenderített kamasz magánúton megpróbálkozott az érettségivel, de a klasszikus nyelvekhez, a göröghöz és a latinhoz nem fűlött a foga, így elhasalt a vizsgán.

A világ és Röntgen szerencséjére azonban a Zürichi Műszaki Főiskolára érettségi nélküli is felvették a tehetséges tanulókat – ezen intézmény tanulója volt többek között Albert Einstein is. Röntgen végül gépészmérnöki oklevelet szerzett, és meg sem állt az egyetemi katedráig. 1879-ben a Giesseni Egyetem fizikaprofesszorává nevezték ki, majd 1900 és 1920 között a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem Fizikai Intézetének direktora volt.

Röntgen életének legnagyobb felfedezését Würzburgban tette 1895. november 8-án és 9-én, amikor egy katódsugárcsővel kísérletezve észrevette, hogy az íróasztala fiókjában elhelyezett fekete kartonpapírba helyezett fotólemezen egy kulcs képe jelent meg.

A katódsugárcső az íróasztalon állt, a nevezetes kulcs pedig a fotólemez fölötti fiókban pihent. Röntgen ekkor fekete kartonpapírral burkolta be a csövet, amelynek közelében egy bárium-platina-cianiddal bevont papírernyőt helyezett el. Amikor feszültséget adott a katódsugárcsőre, a sugárzásra érzékeny ernyő fluoreszkálni kezdett.

Röntgent különös izgalom kerítette hatalmába a titokzatos sugárnyaláboktól és meglepődve tapasztalta, hogy azok áthatolnak a könyvön, illetve a cső és a világító papírlemez közé helyezett deszkán is. Röntgen ekkor a kézfejét helyezte a katódsugárcső és az ernyő közé, megdöbbenve tapasztalta, hogy az ernyőn kézcsontjainak körvonala tűnt fel. Röntgen az ismeretlen sugarakat X-sugaraknak keresztelte el (a matematikában az X az ismeretlen jele).

Pár héttel később, december 22-én Röntgen 20 perces expozíciós időt használva elkészítette az első röntgenfotót felesége kezéről. Anna Bertha nem volt elragadtatva a fotótól, a kirajzolódó csontokban ugyanis a halált látta. Röntgenre a felvételről azonban nem az elmúlás, hanem a haladás sugárzott, és december végén már publikálta id a kutatásairól szóló tanulmányát.

Az eredmények megdöbbentették a tudományos világot. A modern fizika egyik kiemelkedő alakja Lord Kelvin, aki az abszolút hőmérsékleti skála meghatározásával tette le a névjegyét, csalásnak nevezte a képeket. Néhány egyházi szervezet pedig az ördögtől való dolognak titulálta Röntgen felfedezését.

A tiltakozás hullámai azonban nem tudták elsöpörni a tudományos világ lelkesedését. A francia matematikus, fizikus Henri Poincaré Párizsban, a Francia Tudományos Akadémián 1896. január 20-án bemutatta Röntgen felfedezését. Poincaré egy kéz és egy béka átvilágított képével szemléltette az X-sugarak természetét.

Három nappal később Röntgen is beszámolót tartott Würzburgban a Fizikai-Orvosi Társulat előtt. Az előadása alatt szemléltette az újonnan felfedezett sugarak hatását. Az alany Rudolf von Kölliker anatómus volt.

Kölliker átvilágított keze itt is nagy sikert aratott. Az anatómus javaslatot tett, hogy a sugarakat nevezzék el Röntgenről. Az angolszász országokban azonban nem boldogultak a Röntgen név kiejtésével, így maradt az X-sugár, azaz az „X-Ray”.

Röntgen diadala ezzel még nem ért véget, felfedezéséért ő vehette át 1901-ben az első Nobel-díjat fizikából.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban