A budapesti áramszolgáltatás múltja
2003. október 13. 11:17
Kísérleti jelleggel már az 1870-es évek végén alkalmaztak villamosenergiát Budapesten világítási célokra, de a közmű jellegű kiépítés csak 1892-ben kezdődött. Ebben az évben adott koncessziót a főváros a Budapesti Általános Villamossági Rt-nek és a Magyar Villamossági Rt-nek.
A kezdeti hálózatfejlesztés megelõzte a fogyasztói igényeket
Az előbbinek előírta, hogy `az áram előállítása és szolgáltatásánál az altelepeit tápláló főtelepnél egy vagy több fázisú váltakozó áramot, áramelosztást létesítő altelepeinél pedig az egyenáramot akkumulátorokkal köteles alkalmazni`, az utóbbinak, hogy `az elektromos áram előállítása és szolgáltatásánál a váltakozó áramot transzformátorokkal köteles alkalmazni`. Ugyancsak előírta a főváros, hogy `45 évi engedélyidő lejárta után a vállalkozók által létesített összes vezetékek, az ahhoz tartozó készülékek és felszerelés minden megtérítés nélkül egészen ingyen és tehermentesen a főváros tulajdonába mennek át, kivéve az áram előállítására szolgáló fő- és fióktelepeket`.
Az első áramfejlesztők |
A villamos energia gyakorlati hasznosítása az 1880-as években indult meg. Az elsõ közcélú áramfejlesztõ telep 1882-ben New Yorkban létesült. Csak ezután következett Milánó (1883), Berlin (1885), London (1885), Párizs (1888), Bécs (1890), Koppenhága (1892). |
A Magyar Villamossági Rt 1893 október 13-án kezdte meg az áramszolgáltatást a Váci út, Tisza u., Visegrádi u. és Dráva u. által határolt gőzgépekkel és generátorokkal felszerelt áramfejlesztő telepen. A termelt 3000 V-os egyfázisú váltakozó - kezdetben kizárólag világításra használt - áramot kábelhálózat vezette a fogyasztás helyén létesített transzformátorokhoz, ahonnan 105 V feszültséggel került a fogyasztókhoz. 1894-ben 1674 fogyasztót láttak el, napjainkban ez a szám 1,3 millió.
A Budapesti Általános Villamossági Rt 1893 november 1-én kezdte meg az áramszolgáltatást a Berzenczei u., Tutaj u., Visegrádi u. és Bessenyei u. közötti áramfejlesztő telepén. A két kétfázisú generátor mindegyike 1800 V feszültség mellett 300 kW teljesítményű volt. A telep kétfázisú 1800 és 2000 V feszültségű, illetve háromfázisú 5000 V feszültségű, 26 periódusú áramot termelt. A koncessziós szerződés értelmében azonban csak egyenáram eladására volt a cégnek engedélye, ezért áramátalakítókat építettek motorgenerátorokkal, és az egyenáram tárolására akkumulátortelepeket is létesítettek. 1914-ig öt áramátalakító épült (Kazinczy u.: 1893, Murányi u.: 1895, Horn Ede u.: l896, Liliom u.: 1909, Logodi u.: 1914). Az elosztó hálózat 2x110 V-os rendszerének megfelelően 240 V feszültségű áramot termeltek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget tegnap