3000 éves védelem az AIDS ellen

2004. július 16. 09:04

Bronzkori csontleletek DNS vizsgálata kimutatta, hogy a HIV/AIDS elleni védelmet jelentő genetikai mutáció már 3000 évvel ezelőtt megjelent.

Korábban

Negyvenmillió HIV-fertőzött

1988-ban, december 1-ét AIDS Elleni Világnappá nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO ezzel is felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére. Az AIDS vírusáról harminc évvel ezelőtt szerzett tudomást az emberiség. Azóta több mint húszmillió áldozata volt a kórnak.

A paleopatológia titkai

A modern orvosi módszerekkel a múmiákról is kideríthető, milyen testalkatúak voltak életükben s miben haltak meg.

A Mediciek mindennapjai

A Medici-család mindennapi életmódjának minden eddiginél részletesebb rekonstrukciójára tesznek kísérletet olasz kutatók. DNS-vizsgálatok során a Mediciek genetikai hajlamait, betegségeit és halálokait katalogizálják és elemzik.

Kolumbusz hurcolta be a vérbajt Európába

Régi olasz temetők vizsgálata újabb bizonyítékkal szolgált arra az eddig is valószínűnek tartott elképzelésre, mely szerint a szifilisz és a köszvény már jóval Kolumbusz érkezése előtt tombolt Amerikában, európai megjelenésük pedig a felfedező és hajósainak visszatértéhez köthető.

A Lichtenstein barlang bronzkori csontleleteinek DNS vizsgálata alapján német kutatók kimutatták, az AIDS-et okozó HIV vírus elleni védelmet jelentő CCR5 receptor genetikai mutációja már 3000 évvel ezelőtt megjelent.

CCR5

A HIV vírus a sejtfelszínen lévő CCR5 receptorra hat: belekapaszkodik, hogy az immunsejtbe bejusson. A CCR5 receptor termelődését akadályozhatja a CCR5-ért felelős gén hibája, mutációja, s ez HIV rezisztenciához vezet. A CCR5 szelekcióját az emberi történelem során a himlő, a bubópestis is segítette.

Susanne Hummel göttingeni antropológus a The Australiannek elmondta, egy véletlen genetikai változás eredményeként jelenhetett meg a HIV vírus elleni védelem. Az ok egyelőre ismeretlen: pontosan nem lehet tudni, hogy miért alakult ki a receptor genetikai mutációja.

A göttingeni egyetem történeti antropológia és humánökológia tanszékének antropológus kutatója a - régészek, paleontológusok, genetikusok, biokémikusok, ókori és modern történészek részvételével zajló az ausztrál Queensland Egyetem Társadalomtudomány Iskolája által rendezett - DNA7 nemzetközi konferencián
ismertette az elemzést. (A konferencián egy szegedi antropológus a tuberkulózis hazai történetét avarkori és 17. századi csontleleteken végzett genetikai vizsgálatok alapján rekonstruálta.)

Korábban a hasonló "ősi DNS" kutatások a CCR5 mutáns megjelenését a középkorra tették, s kimutatták, hogy a himlőtől és a fekete haláltól (bubópestis) védte meg az embereket. Hummel megvizsgált 72 olyan csontvázat, melyek négy különböző 14. századi német temetkezési helyről származnak. A temetkezési helyek egyike a fekete halál áldozatinak tömegsírja, a másik egy éhínség áldozatainak temetője, míg a maradék két "kontroll" temetkezési hely sem betegség, sem éhínség áldozatait nem rejtette.

A genetikai elemzés szerint viszont a mutáns 3000 évnél is korábbi. Hummel kutatócsapata ugyanis a védő hatású mutánst a Lichtenstein barlang temetkezési helyéről származó bronzkori csontleletek közül 17-ből 4-ben is megtalálta. Az összesen 40 csontvázból álló i.e. 900-ból származó lichtensteini leletegyüttest Stephan Flindt régész tárta fel.