Színezett filmfelvételen látható a kihalt tasmán tigris utolsó példánya

Az Ausztrál Nemzeti Film- és Hangarchívum közlése szerint ez a leghosszabb felvétel, amely a farkasszerű erszényes ragadozóról készült. Összességében alig tucatnyi néma, fekete-fehér felvételtöredék létezik a különös fajról.

Az intézmény a régi filmek helyreállításával és színezésével foglalkozó párizsi Composite Films stúdiót és alapítóját, Samuel François-Steiningert bízta meg a munkával, amely mintegy 200 órát vett igénybe.

A felvétel a korához képest „bámulatos” volt, de nagy kihívás volt a színezése, mivel az állaton kívül nagyon sok elem volt még a képen. Felbontása és minősége miatt sok részletet kellett kidolgozni és animálni – mondta el Francois-Steininger.

A rövid filmrészleten látható, amint a farkasszerű, csíkos bundájú húsevő erszényes körbejárkál szűk kifutójában, leül, fújtat és vakarózik. A felvételt David Fleay készítette 1933 decemberében Hobart város egykori állatkertjében, a Beaumaris Zoo-ban. Fleayt a munka közben állítólag fenéken harapta Benjamin.

Az Ausztrál Nemzeti Múzeum (NMoA) szerint a nagyjából 180 centiméter hosszú, 60 centiméter marmagasságú és 20-30 kilogrammosra megnövő tasmán tigris vagy erszényesfarkas (Thylacinus cynocephalus) eredetileg Ausztráliában és Pápua Új-Guineán is előfordult.

2000 éve azonban vélhetőleg a dingók térhódítása miatt eltűntek ezekről a területekről, az európai gyarmatosítás ideje alatt viszont még mintegy 5000 egyedet számláló populációt találtak Tasmániában.

Amikor a szigetre 1824-től betelepítették a birkákat, az állatok elhullásáért a tasmán tigrist tették felelőssé és pénzjutalommal biztatták az embereket a ragadozó vadászatára.

Az NMoA szerint mindez annak ellenére történt, hogy bizonyítékok szerint a kóbor kutyák és a nem megfelelő gazdálkodás volt a birkaállomány veszteségeinek oka. A vadászat, az élőhelyek elvesztése és a szigetre behurcolt betegségek miatt 1910-re már nagyon ritkának számított a tasmán tigris.

Az eredetileg vadon élő Benjamint 1933-ban fogták be és szállították a Beaumaris Állatkertbe. Egy fagyos éjszakán azonban az állatot véletlenül kizárták kifutójának védett fedezékéből, ezért az éjszakát a kifutó betonján töltötte. A korábban kiváló egészségű erszényesfarkas ezt követően pusztult el 1936. szeptember 7-én, csupán két hónappal azután, hogy a faj kormányzati védelmet kapott.

Benjamin halála után az intenzív keresések és felajánlott jutalmak ellenére sem találtak újabb példányt. A fajt hivatalosan 1982-ben nyilvánították kihalttá, az ausztrál kormány azonban később felülvizsgálva az időpontot arra jutott, hogy Benjamin 1936-os kimúlásával tűnt el a faj.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?