Nem kerülhette el az utána indított óriási hajtóvadászatot Lincoln elnök gyilkosa

John Wilkes Booth 1838. május 10-én született Maryland állam Bel-Air nevű településén. Nevét az angol radikálisról, John Wilkesről kapta. Fiatal és sármos színészként fanatikus támogatója volt a polgárháborúban a déli oldalnak és a rabszolgaság intézményének. Booth gyakran lépett fel a washingtoni Ford's Színházban, igen ismert volt ott.

1865. április 14-én tudomására jutott, hogy Lincoln elnök odalátogat egy előadást megtekinteni aznap este. Booth azonnal eldöntötte, hogy megöli az elnököt, egyúttal kiadta a feladatot egy társának, George Atzerodtnak, hogy ölje meg Andrew Johnson alelnököt, és egy másiknak, Lewis Powellnek, hogy ölje meg William Seward külügyminisztert.

Booth egy pisztollyal felfegyverkezve lovagolt a színházhoz, akadálytalanul az őrizetlenül hagyott elnöki páholyba lépett, és egyetlen lövést adott le Lincoln fejébe hátulról. A páholyból leugrott a színpadra, és a tumultus közepette a zuhanás következtében sérült bal lábbal kimenekült az utcára. Itt egy harmadik társa, Joseph Burroughs féken tartott számára egy lovat. Booth egy negyedik társával, John Herolddal együtt délre lovagolt Maryland állam területén keresztül, majd erdőkben bujkálva átkelt a Potomac folyón Virginiába. Mint később tudomására jutott, George Atzerodt meg sem próbálta megölni Johnson alelnököt, de Lewis Powell megtámadta és megsebesítette Seward külügyminisztert.

Április 24-ére Booth és Herold megérkeztek a virginiai Port Royalba, Washingtontól 90 mérföldre (145 kilométerre) délre. A hadügyminisztérium felajánlott 100 000 dollár jutalmat (mai pénzben több mint 1,5 millió dollárt) a Booth és társai letartóztatásához vezető információért, és szövetségi csapatok kutatták át a vidéket utánuk. A szökevények egy Richard H. Garrett nevű farmer tanyáján leltek menedékre, aki semmit sem tudott a történtekről, és megengedte, hogy egyik pajtájában aludjanak.

Egy csoport katona érkezett a farmhoz a hajnali órákban április 26-án. Herold megadta magát nekik, Booth azonban nem volt hajlandó kijönni, és felgyújtotta a pajtát maga körül. Az egyik katona látta őt fegyvert emelni – vagy legalábbis utólag ezt állította –, és rálőtt. A halálosan sebesült Booth-t a főépülethez vonszolták, ahol meghalt, miután a hagyomány szerint azt mondta: „Mondjátok meg Anyának, hogy az országomért haltam meg.”

A holttestet Washingtonba szállították és eltemették. Heroldot, Atzerodtot és Powellt felakasztották Mary Surratt szállótulajdonossal együtt – ő volt az első nő, akit az amerikai szövetségi kormány végzett ki (Surratt ügye máig nem teljesen tisztázott, kivégzésének jogossága vita tárgya). Az ügy további vádlottait életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Booth holttestét később átadták családjának, 1869-ben egy baltimore-i temetőben egy jelöletlen sírba temették. Évekig kitartottak a fantáziák és mendemondák, miszerint az egész történet hazugság volt, és hogy Booth megszökött és életben volt valahol, azonban mára semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Booth holttestét temették el Baltimore-ban. A színész mindössze 26 éves volt halálakor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült