Mikor a Himnusz először felcsendült
2004. július 2. 15:00
Százhatvan évvel ezelőtt, 1844. július 2-án volt a megzenésített Himnusz első bemutatója a Nemzeti Színházban.
A magyar történelem egyik emelkedő szakaszának kezdetén, a reformkor küszöbén írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823. január 22-én. (Ennek emlékére 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.) Megírása után öt évvel, 1828-ban került a mű a nyilvánosság elé, ekkor jelent meg az Auróra című folyóiratban. A magyarság történetének `zivataros századait`, az országépítés és az országos pusztulás képeit rendkívüli erővel megfogalmazó költemény az 1830-as években lett népszerű, és - mint Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává vált.
Az 1840-es évek elején erősödött meg az a nemzeti igény, hogy dallam szülessék e művekre. Ebben az időben Bartay András zeneszerző volt a pesti Nemzeti Színház igazgatója, aki előbb a Szózat megzenésítésére írt ki pályázatot 1843. január 26-án. Erre a pályázatra 22 jeligés pályamű érkezett, amelyek közül a bírálóbizottság - ebben Erkel Ferenc is részt vett - Egressy Béni munkáját találta a legjobbnak.
Egy évvel később, 1844. február 29-én Bartay újabb pályázatot írt ki, ezúttal a Himnusz megzenésítésére. A pályázatra 13 jeligés pályamunka érkezett. A bizottság, melynek tagjai között foglalt helyet Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, 1844. június 15-én hozott egyhangú döntésével Erkel zenéjét jutalmazta a pályadíjjal.
A díjnyertes mű bemutatására 1844. július 2-án került sor a Nemzeti Színházban a színház ének- és zenekarának előadásában, Erkel Ferenc vezényletével. A bemutató után nem sokkal már nyomtatásban is megjelent a mű, Deák Ferencnek szóló ajánlással. Még ugyanezen a nyáron, 1844. augusztus 10-én a szélesebb nyilvánosság előtt is felcsendült a Himnusz, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi István nevét viselő gőzös vízre bocsátásakor. "Ezzel" - ahogy Pomogáts Béla egyik írásában megfogalmazta - "Kölcsey és Erkel műve a nemzeti imádság rangjára emelkedett." A szokásjog után 1989. október 23. óta közjogilag is a Magyar Köztársaság Himnusza.
(Sarudi Ágnes, MTI ajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap