2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Papagájexport zajlott a középkorban az Andokon át az Atacama-sivatagba

2021. március 31. 10:29 MTI

Az Andokon áthaladó lámakaravánokkal szállítottak egykor élő papagájokat az Atacama-sivatag oázisaiba, ahol nem csupán háziállatként tartották az egzotikus madarakat, hanem rendszeresen megkopasztották őket értékes tollaikért, haláluk után pedig gyakran mumifikálták őket.

A papagájok és arák nem őshonosak az észak-chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb sivatagjában, ám az archeológusok e madaraktól származó tollakat találtak különböző temetkezési helyszíneken, valamint mumifikált példányokat a régészeti lelőhelyeken - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

„Elképesztő az a tény, hogy a madarak élve átvészelték a csaknem 7000 méter magas Andokon át vezető utat” - mondta José M. Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „hatalmas füves pusztaságokon át, hideg időben és nehéz talajon kellett őket az Atacama-sivatagba szállítani, miközben gondoskodni kellett az életben maradásukról”.

A térségben talált papagájok és arák többségét, akár mumifikálták, akár nem, a helyi múzeumok őrzik. Capriles és kollégái csaknem három éven át tanulmányozták az észak-chilei múzeumi gyűjteményekben lévő példányokat.

A tanulmányozott maradványok többsége 1100 és 1450 közötti időből származik. Capriles szerint ez ugyan háborús időszak volt, de a kereskedelem virágzott, rendszeresen közlekedtek lámakaravánok a térségben.

A kutatók az Atacama-sivatag öt oázishelyszínéről származó 27 teljes vagy töredékes arakanga- (vörös ara vagy sárgavállú ara) és Amazona- (amazon-papagáj) maradványt elemeztek. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták.

A szakemberek szerint az élő madarakat néha több mint 500 kilométerrel arrébb fekvő területekről szállították lámakaravánokkal a sivatagi oázisokba.

A kutatók azt is megállapították, hogy a madarak ugyanazt ették, mint újdonsült gazdáik, ugyanakkor egy részüknek nehéz sors jutott. „A tollaik miatt kellettek, és amint felnőttek megkopasztották őket” - mondta Capriles.

A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg. Néhány példánynak ki volt tárva a szárnya, mintha repülne. „Fogalmunk sincs, hogy miért mumifikálták őket így. Úgy tűnik, hogy a kloákájukon keresztül zsigerelték ki őket, ami segítette a konzerválásukat. Sok esetben textíliába, zsákokba tekerték a tetemeket” - mondta Capriles.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár