Üzemi baleset
2004. június 13. 17:45
Dokumentumfilm a Kádár-korszak sajtóirányítási módszereiről, tájékoztatáspolitikájáról
`Nagyon felületes és talán kicsit felelőtlen is volna azt állítani, hogy nincs sajtószabadság, annak ellenére, hogy néha Naményi elvtárs odatelefonál: erről ne írjatok, vagy néha Darvasi elvtárs telefonál rá a szerkesztőségre, hogy ez tabu. Én ennek ellenére állítom, hogy Magyarországon sajtószabadság van, írói szabadság van. Tessék megnézni, miféle vélemények kapnak nyilvánosságot... Állítom, hogy Magyarországon azon az egyen kívül, hogy politikai rendszerünkkel ellentétes írást nem lehet megjelentetni, minden mást szabad.`
Ez az idézet, amely Szirmai István az MSZMP Agitációs és Propagandaosztály vezetőjének szájából hangzott el a Magyar Újságírók Szövetsége 1965-ös közgyűlésén, akár a film mottója is lehetne. Mindenesetre jól jellemzi a Kádár-korszak ellentmondásos sajtóirányítását, amely egyrészt szerette volna a közéleti kommunikáció szálait teljes egészében a kezében tartani, másrészt szeretett volna megértő, demokratikus és legfőképpen szeretett hatalom képében tetszelegni.
A film szereplői újságírók, főszerkesztők és főszerkesztő-helyettesek, akik a hosszú Kádár-korszak alatt lapjuknál kitanulták a kötéltánc technikáját, tudva, mit vár el a laptól az olvasó és mit vár el tőlük a hatalom.
A dokumentumfilm olyan történetek fűzére, amelyeket a közreműködők, Németi Irén, a Nők Lapja egykori főszerkesztője, Faragó Vilmos, az Élet és Irodalom főszerkesztő helyettese, Paizs Gábor, az Esti Hírlap főszerkesztő helyettese majd főszerkesztője, valamint Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal egykori elnökhelyettese mesél el. A filmet színesítik a Kádár-korszak (sajtó)irányítóinak szájából való, a sajtó irányítására vonatkozó levéltárban és mozgóképen fellelhető idézetek, valamint egykori újságolvasók is segítenek felidézni a korabeli tájékoztatáspolitika sajátosságait.
A filmbe három esettanulmány is illeszkedik, amelyeket a korabeli levéltári dokumentumok és újságok mesélnek el: Vályi Péter miniszterelnök-helyettes diósgyőri balesete és halála, Rákosi Mátyás budapesti temetése és egy MALÉV gép kijevi repülőgépbalesete. Olyan történetek, amelyekről korrekt tájékoztatás esetén talán senkinek sem jutott volna eszébe elképesztő pletykákat, rémhíreket terjeszteni.
Forgatókönyvíró - rendező: M. Topits Judit
Operatőr: Ágoston Gábor, Halász Gábor
Történész szakértő: Rainer M. János
Vágó: Sass Péter
Producer: Sárközy Réka
Szereplők: Del Medico Imre, Faragó Vilmos, Halda Alíz, Lakatos Ernő, Németi Irén, Paizs Gábor
Hossz: 78 perc
A film a Nemzeti Kulturális Alapprogram, A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Történelmi Film Alapítvány és a Pont Stúdió támogatásával készült.
Gyártó: 1956-os KHT. 2003-2004
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
