3000 éves aranygyöngyre bukkant egy kisgyermek egy jeruzsálemi ásatáson
2020. december 3. 11:01 MTI
Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kilencéves kisfiú Jeruzsálemben - jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap honlapja.
Korábban
2005 óta tart a kutatás
Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virágalakú aranylapokból áll.
Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első Szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre.
A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen Jeruzsálemben már találtak hasonló, bár ezüstből készített tárgyakat, valamint Izrael földjén más helyekről is előkerültek effélék a Kr. e. 12-6. század tárgyi kultúráját feltáró lelőhelyeken.
Az első Szentély idejének régészeti leletei között ritka az aranyékszer, mert akkoriban még nem finomították az aranyat, és általában jelentős százalékban ezüstöt is tartalmazott.
Egyelőre nem világos, hogy milyen célt szolgálhatott a gyöngy, de úgy sejtik, hogy egy ékszer része lehetett, amelyet a Szentélyben járó előkelőségek vagy vallási tekintélyek egyike viselt.
Az Izrael északi részén működő Iszlám Mozgalom 1999-ben illegális felújításokat végzett a Templomhegyen vagy Mecsetek terén, arab nevén Haram al-Sarifon, majd több mint 9000 tonna, régészeti leletekkel kevert talajt rakott le az alant fekvő Kidron-völgyben.
Ezután az izraeli hatóságok a kitermelt földet elszállították egy jeruzsálemi dombra, és ott 2005 óta folyamatosan átvizsgálják a régi korok nyomai után kutatva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap