Lánczy Leó, a dualizmus sikerbankára és az uralkodó titkos tanácsnoka

1852. május 10-én született Pesten, Lazarsfeld (más források szerint Lazarovits) Leó néven, a zsidó kereskedőcsalád a kereszténység felvételével magyarosította nevét Lánczyra 1861-ben. A családapa, Wolf két fiát két különböző pályára szánta: az idősebbik, Gyula a tudomány világában ért el sikereket, a budapesti tudományegyetem történészprofesszoraként, míg Leót reáliskolába íratta.

Lánczy Leó 1866-ban a Kereskedelmi Akadémián folytatta tovább tanulmányait, azonban két év után úgy döntött, a gyakorlatból tanul inkább: az iskolát otthagyva elhelyezkedett a Latzko és Gomperg társaságnál, majd 1868-ban az újonnan alapított Angol–Magyar Banknál.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPedia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést valóságos bankalapítási láz követte Magyarországon, az újonnan alakuló pénzintézetek pedig kapkodtak az olyan fiatal tehetségekért, mint amilyen Lánczy is volt. A nemzetközi vállalat kiváló lehetőséget biztosított Lánczynak arra, hogy valóban többet tanuljon, mint amennyit az Akadémián tudott volna: ahogy lépkedett felfelé az Angol–Magyar Bank ranglétráján, egyre többet utazott a budapesti fiók és a londoni székhely között.

Az Angol–Magyar Bank története 1873-ban véget ért a tőzsdekrach által keltett pénzügyi válsággal, Lánczy azonban nem hagyta, hogy ez megakassza karrierjét: a Magyar Általános Földhitel Részvénytársaságnál kezdte kamatoztatni számottevő tapasztalatát egy olyan időszakban, amikor kevesen rendelkeztek hazánkban az övéhez hasonló tudással.

A részvénytársaság francia befektetőkkel működött, akik a magyarországi piacra saját pénzintézettel is be kívántak lépni. Lánczy volt az, aki lebeszélte őket az új intézet alapításáról: helyette a befektetők a válság által szintén sújtott Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban vásároltak részvényeket, az elnökévé pedig fiatal kora dacára Lánczyt tették meg.

A kereskedelmi bank ekkor jobbára vidéken folytatott hitelezési tevékenységet kiterjedt hálózatán keresztül, Lánczy elkezdte a fővárosban is bővíteni jelenlétét: két évtizedes igazgatói működése alatt 16 fiókja létesült Budapesten. Az immár univerzális kereskedelmi bankká bővült pénzintézet külföldön is bővítette tevékenységi körét, kötvénykibocsátással jelentős tőkét halmozott fel, amelyet aztán Lánczy a főváros fejlesztésének finanszírozására fordított.

A Magyar Helyi Érdekű Vasút Rt., a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt., és a Budapesti Közúti Vaspálya Rt. vasútépítéseit (ezeknek igazgatósági tagja is volt), valamint Puskás Tivadar – egyébként veszteséges – telefonközpontokat létesítő cégét 1886-tól 1897-ig ő tartotta a felszínen. Számos további fővárosi részvénytársaság igazgatóságának is a tagja lett, köztük az Első Budapesti Gőzmalomé, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-é is.

Nyíltan a közélet színpadára 1893-ban lépett, amikor a Szabadelvű Párt képviselőjeként bekerült az Országgyűlésbe. A legforróbb politikai összetűzésekbe nem folyt bele, a kereskedelem fejlesztését, a modernizálás útjának egyengetését tartotta szem előtt felszólalásaiban. 1905-ben a főrendiház tagjává választották, 1912-ben pedig a közvetlenül az uralkodó mellett működő belső titkos tanács tagja lett.

Szintén 1893-ban választotta elnökévé Lánczy Leót a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amely az addigi évek során hanyatlásnak indult. Lánczy elnöksége új erőt hozott az intézménybe, amelyet ezután ismét bevontak a különféle szabályozásokkal kapcsolatos döntésekbe, és gyakrabban kérték ki véleményét a napi politikában.

A kamara befolyásának növekedését mi sem példázza jobban, mint hogy az egyre nagyobb létszámmal működő intézmény új székházat épített az Országház mellett, az Alkotmány utcában. A testületet 27 éven át vezette, a tisztségből való leköszönése után nem sokkal, 1921. január 26-án hunyt el.

Vajon mi lett a sorsa a Lánczy Leó által 1911-ben felvetett budapesti Világkiállításnak? Hogyan dőzsöltek a banktisztviselők a századfordulón? A válaszokért látogass el az OTPedia oldalára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország