További turisztikai fejlesztések zajlanak a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban

2020. november 6. 10:56 MTI

A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram részeként folytatódik a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai fejlesztése: az egykori istállóépület megújítására 1,9 milliárd forintot fordítanak.

Korábban

A csütörtöki alapkőletételen Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány hatvan milliárd forintot meghaladó összeget fordít évtizedekig elhanyagolt kastélyok és várak megújítására. Mint mondta, az országos program első körébe 18 kastély és 12 vár került, köztük a fehérvárcsurgói kastély, amely 1,5 milliárd forint uniós és 394,5 millió forint hazai forrásból tovább szépül.

Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa közölte, hogy a korábbi felújításoknak is köszönhetően a Károlyi-kastély nyereségesen működik, ezt tovább erősíti az istállóépület felújítása, ahol három új kiállítás is helyet kap.

A miniszteri biztos jelezte, hogy a kastélyépület tetőterében berendezett, a gróf Károlyi família történetét 1800-ig feldolgozó állandó tárlat a felújítandó épületben folytatódik, betekintést engedve a vagyon és a vele járó felelősség összetett kérdésébe, bemutatva a grófi család tagjainak Magyarország szolgálatában betöltött sokrétű szerepét. Emellett egy élményalapú zenetörténeti állandó kiállítás és a kiállítási helyszínhez igazodó, a történeti lótartást feldolgozó interaktív tárlat is helyet kap a megújuló épületben.

L. Simon László az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban különösen nagy hangsúlyt kapott a Fejér megyei kastélyok megmentése, ami annak köszönhető, hogy a nagy történelmi családok szinte mindegyike jelen volt a megyében, így kiemelkedő kastélyállomány maradt az utókorra. Hozzátette: közülük is mintaértékű a fehérvárcsurgói kastély, amely állami tulajdonban van, állami forrásokból újul meg és az egykori tulajdonosok leszármazottainak magánalapítványa működteti, általuk jó kezekben van ez a nemzeti kincs.

Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy választókerületében szeretné elérni a turisztikai szempontból kiemelkedő kastélyok és a csókakői vár kerékpárutakkal való összekötését, mert így hosszú távon jelentős hasznot hozhatna a kerékpáros turizmus és a kastélyturizmus összekapcsolása.

A kiosztott sajtóanyag szerint a Károlyi-kastély istállóépületének felújítása mellett több mint négyezer négyzetméteren parkosítanak, valamint sétányok és parkolók épülnek.

A mai kastély elődjének tekinthető rezidenciát a báró Perényi család emeltette. A barokk stílusú, L alaprajzú, egyemeletes épület 1786-ban már biztosan készen állt. Gróf Károlyi György 1853-ban végleg megvásárolta a csurgói uradalmat, a kastély klasszicista stílusú átépítése és kibővítése 1844 és 1852 között történt meg id. Koch Henrik tervei alapján.

Az épületet 1909 és 1912 között kisebb mértékben, romantikus stílusban átépítették és jelentősen modernizálták, a rezidencia az államosításig a gróf Károlyi család tulajdonát képezte, a II. világháború után többféle - nem odaillő - funkciója volt. 1979-re olyan rossz állapotba került, hogy az addig ott működő gyermekotthont ki kellett költöztetni és onnantól a kastély két évtizedig lakatlan volt. 1999-ben megkezdték a romos épületegyüttes helyreállítását a család tulajdonában levő Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. koordinálásával. Elsőként a kápolnát állították helyre, ezt követően rendbe hozták a kastély északi és déli oldalszárnyát, valamint a szökőkutas díszudvart. Az egyik oldalszárnyban éttermet nyitottak és 22 vendégszoba is várja az érkezőket.

2011 szeptemberében adták át a középső, felújított épületrészt. A kastélyban helyezték el Fejtő Ferenc könyv- és archívumállományát, valamint a történelmi Magyarország településeit megörökítő 50 ezer darabos képeslapgyűjteményt is.

A kastélyt körülvevő angolparkot a 20. század első évtizedeiben Hein János tervei alapján alakították ki. A park teljes felújítása során helyreállították az egykor a kertben található tavat, az eredeti tervek alapján visszaállították a csipketeraszról a tóhoz vezető lépcsősort, rekonstruálták a kerti építményeket és sétányokat, valamint felújították a park növényállományát.