Carlo Collodi meseírásban jobb volt, mint kártyában: a világ ennek köszönheti Pinokkiót

Az újságírással foglalkozó Collodi (akit eredetileg Carlo Lorenzininek hívtak és írói álnévként vette fel a Collodi nevet) Firenzében született, itt halt meg és igazi lokálpatriótaként az olasz városban töltötte egész életét. 1848-ban csatlakozott Garibadi szabadságharcához. 1859-től az olasz egységért harcolt, majd a fegyvert letéve tollat ragadott és újra írni kezdett. Eleinte gyermekirodalmat fordított, majd megalkotta saját figuráit és történeteit is. Számos nevelő jellegű gyerekmesét írt az egyesült Olaszország számára.

Leghíresebb meséje Egy fabábu története címmel 1881-től folytatásban jelent meg és hamar közkedveltté vált az olvasók körében. Collodi azonban egyszer csak megunhatta a fabábu történetét és egyszerűen lezárta azt Pinokkió felakasztásával. A felnőtt és gyermek rajongók tiltakozó leveleinek hatására azonban meg kellett változtatnia a tragikus befejezést: Pinokkiót egy tündér segítségével felélesztette és igazi kisfiúvá varázsolta.

Az eredetileg 15 részesre tervezett sorozat a panaszözön hatására további 21 résszel bővült. Collodi közben érzékelte egyre növekvő sikerét és jelentősen megemelte honoráriumát. A beszélő fabábu berobbant az olasz mesepiacra, 1883-ban jelent meg először önálló kötetben és hatalmas sikert aratott.

A mese cselekménye az olasz irodalomban akkoriban még kevésbé ismert pikareszk, azaz kaland- vagy kópéregények világát idézi meg. A pícaro-kópé rendszerint vándorútra kel, kalandjai során veszélyes helyzetekbe sodródik, jót és rosszat akaró emberekkel találkozik.

A mese tartalmában és stílusában is modernnek számított a maga korában. A népszerűség titkát az irodalmárok és meseszakértők Pinokkió megszokott mesehőstől eltérő figurájában vélték felfedezni.

A fabábu ugyanis nem mintagyerek, hanem az igazi gyerekek tulajdonságait birtokolja. Eleven, játszik, barátkozik és néha a rosszra is elcsábul. A cselekmény tanulságai a szülőknek és tanároknak is elnyerték a tetszésüket és a gyerekek kalandvágyát is kielégítették.

Pinokkió jelentőségét a történelmi idő is megnöveli, amelyben keletkezett. Az egységessé lett Olaszországban az új közös kultúra és értékrendszer kialakításában a didaktikus irodalom is szerepet játszott, ahová Collodi nevelő célzatú meséje is besorolható.

A kritikusok egy része a szófogadatlan, ugyanakkor szerethető és ragaszkodó bábuban nemcsak egy ambivalens regényhőst látott, hanem a mindannyiunkban meglévő jó és rossz erők harcát.

A Pinokkiót nemcsak rengetegen olvasták, rengetegen elemezték is, egyesek a szimbolikus utalásokra lettek figyelmesek, mások a morális tartalmat domborították ki. A bábu nem akar iskolába járni, nem fogad szót, ezért bűnhődik és meg kell változnia, jó gyerekké kell válnia ahhoz, hogy igazi kisfiú lehessen belőle, amivel végül a mese világából visszatér a reális világba, az olvasók világába.

A rossznyelvek szerint Pinokkió történetét Collodi kártyaadóssága ihlette, amelyet a kapott honoráriumból akart rendezni. Ennek az elvárásnak a teljesítését jócskán meghaladta az a siker, amit a mese elért. Olaszországban több mint 200, angol nyelven több mint száz kiadást élt meg és több mint 300 fordításával 2018-ban a világ legtöbb nyelvére lefordított, nem vallásos témájú könyve lett.

Pinokkió kulturális ikonná vált, a gyermekirodalom legtöbbször újragondolt szereplője. Világkörüli hódító útja során számos más művészeti ágat megihletett, feldolgozták játékfilmen, rajzfilmen, képregényben, sőt avantgárd színházi darabban is. A fabábu története jól kelendő kulturális árucikk is lett. Leghíresebb adaptációja Walt Disney 1940-ben készült rajzfilmje, amelynek főhőse azonban a kritikusok szerint sokban eltér az eredetileg megálmodott olasz kisfiú figurájától.

A regényt 1940-ben fordították le magyarra, de igazán akkor robbant be a köztudatba, amikor 1941 decemberében – karácsonyi szenzációként – a rajzfilm is megérkezett a magyar közönséghez.

A lapok áradoztak róla: „Walt Disney, az ördöngös kezű élőmesekönyv-rajzoló, gyerekek, fiatalok, öregek, hölgyek és urak zseniális szórakoztatója új csodaalkotással lepte meg a moziba járó közönséget, amikor megfilmesítette Pinokkiót, amely egy fabábu történetét meséli el.”

A rajzfilm díszbemutatóját beharangozó Magyar Nemzet cikkírója az eredeti történetet sem győzte méltatni: „A lélekszerző útra indult fabábu története szinte halmozza a morális tanulságokat, könnyed eszközökkel, nevetve tanít és bebizonyítja, hogy hosszú az út az anyagtól a lélekig. Az iskolakerülő kis fabábu története így válik meséből tanítóvá.”

Collodiban, az író édesanyjának szülőhelyén 1951 óta működik a Pinokkió-park, amely alapítója szerint Disneyland megálmodóját is megihlette. A vidámparkban a gyereklátogatók kis kártyákat kapnak, amely feljogosítja őket, hogy hetente egyszer füllenthessenek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát