2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A középkori Perzsiában készíthettek először szerszámacélt

2020. szeptember 24. 19:00 Múlt-kor

A napjainkban szerszámacélként is ismert, króm hozzáadásával keményített acélt legelőször az eddig feltételezett időpontnál mintegy ezer évvel korábban készíthették a mai Irán területén a University College London kutatói szerint.

Írott forrásokból régészeti felfedezés

A Journal of Archaeological Science című lapban megjelent tanulmány által közölt felfedezés középkori perzsa kéziratok alapján született, amelyek a dél-iráni Csahakba vezették a kutatókat. A felfedezés óriási jelentőségű, tekintve, hogy eddigi ismereteink szerint a krómot első ízben a 20. században adtak az acélhoz.

A tanulmány vezető szerzője, a UCL régésze, Dr. Rahil Alipour elmondta: „Kutatásunk az első bizonyítékát nyújta annak, hogy szándékosan adtak krómtartalmú ásványt a készülő acélhoz. Úgy gondoljuk, ez egy perzsa jelenség volt.”

„Kutatásunk nem csupán a krómacél előállításának legkorábbi bizonyítékára derít fényt, egészen a 11. századig visszanyúlva, de olyan kémiai nyomelemmel is szolgál, amely segíthet a Csahakban vagy a csahaki eljárás szerint készült, múzeumokban vagy régészeti gyűjteményekben lévő olvasztótégelyes acéltárgyak azonosításában is” – tette hozzá.

A 12. századtól egészen a 19. századig számos történelmi kézirat említi Csahakot mint az acélgyártás egykori híres központját, egyben ez az egyetlen régészeti lelőhely Iránban, ahol olvasztótégelyes acélkészítés nyomaira bukkantak.

Habár védett régészeti helyszínként regisztrálták, sokáig nem volt biztos, hogy a kutatók a megfelelő helyszínen keresik a szövegek által említett acélgyártási központot, mivel számos falvat hívnak Csahaknak az országban.

A kép végül egy perzsa polihisztor, Abu-Rajhán Biruni által írt, „A drágakövek ismeretének kivonata” című 10. vagy 11. századi szövegből, illetve a csahaki régészeti lelőhelyről előkerült olvasztótégely-maradványokból állt össze.

Biruni szövege egyedülálló módon tartalmaz egy konkrét receptet a korabeli acélgyártáshoz, amely egy rejtélyes elemet is felsorolt. Mint később kiderült, ez egy krómérc tartalmú ásvány volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az egyik megtalált olvasztótégely falához tapadt acélmaradvány
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár