Hazájában egykor nyilvánosan elégették a legismertebb brazil író műveit
2020. augusztus 10. 14:58 MTI
Jorge Amado, a legismertebb brazil író, „a brazil lélek írója” 108 éve, 1912. augusztus 10-én született. Amado negyven regényét ötvennégy nyelvre fordították le, és számos rangos irodalmi díjjal tüntették ki, sokszor jelölték Nobel-díjra is, bár ezt végül nem nyerte el.
Korábban
Amado a dél-amerikai ország „legafrikaibb” szövetségi államában, Bahiában egy kakaóültetvényen született. Jogot tanult, de közben egyre többet foglalkozott írással, alapító tagja volt a Lázadók Akadémiájának nevezett modernista irodalmi mozgalomnak.
Alig 19 évesen jelent meg első regénye, A karnevál országa, amely szülőföldjét, a bahiai munkások, csavargók, halászok, félvérek, feketék, prostituáltak színesen kavargó, érzéki világát mutatta be. A kötet nagy vihart kavart, kifogásolták merész társadalomkritikáját, újszerű stílusát.
Átütő sikert az 1935-ben született Zsubiabá című regényével aratott: ebben a főhős az elmaradott, műveletlen, de a nyomorúságban még nem elromlott brazil nép ősi, vallásos rajongásának, fanatizmusának a képviselője, aki talán nem is valóságos alak, inkább jelkép.
Amadót, aki fiatal korától a kommunista párt tagja volt, politikai szervezkedésben való részvétel vádjával 1936-ban letartóztatták, majd száműzetésbe kényszerítették, műveit otthon betiltották és nyilvánosan elégették. Az író a távollét évei alatt bejárta a világot, haza csak a II. világháború végén térhetett, majd kommunista parlamenti képviselő lett.
A pártot 1947-ben betiltották, így ismét emigrációba kényszerült, Párizsban, majd Prágában élt. 1955-ben engedélyezték visszatérését Brazíliába, ezután felhagyott a politikával és minden energiáját az írásnak szentelte. A hatvanas években a brazil írószövetség elnökévé választották és a Brazil Irodalmi Akadémia tagja is lett.
Amado a latin-amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja, regényeinek sejtelmes atmoszféráját jó helyzet- és típusteremtéssel, aprólékos tárgyi megfigyeléssel, folklorisztikus elemek és népi hiedelmek felhasználásával teremtette meg. Magyarul is nagy sikert arattak olyan regényei, mint a Holt tenger, a Zsubiabá, a Végtelen földek, az Éjszaka pásztorai, a Gabriela, szegfű és fahéj, a Flor asszony két férje. Ez utóbbi kettőből film is készült, mindkettőnek a szépséges brazil színésznő, Sonia Braga volt a főszereplője. Braga kétszer is eljátszotta Gabrielát, először egy 1975-ös televíziós feldolgozásban, majd 1983-ban egy játékfilmben Marcello Mastroianni oldalán.
Amado negyven regényét ötvennégy nyelvre fordították le, és számos rangos irodalmi díjjal tüntették ki, sokszor jelölték Nobel-díjra is, bár ezt végül nem nyerte el. Az író élete végén sokat betegeskedett, szívritmus-szabályozót kapott, többször kezelték kórházban cukorbajával, vesebántalmakkal, légzési zavarokkal és csaknem teljesen megvakult. A 89 éves író halálát szívroham okozta 2001. augusztus 6-án, hamvait négy nappal később, 89. születésnapján Salvador de Bahia-i otthonának kertjében szórták szét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap