Ma is elméletek sokasága övezi Nagy Sándor rejtélyes halálát
2020. június 11. 08:43 Múlt-kor
„(…) minden szív bánattal telt meg, és ha uruk közelgő halálára gondoltak, az embereken zavarodottság és rémület lett úrrá. Szótlanul feküdt (a haldokló király) és nézte az odasereglőket, ahogy sorjában elhaladtak mellette, hatalmas erőfeszítéssel felemelte a fejét, és ahogy emberei elhaladtak mellette szemeiben a felismerés lángja csillogott.” A Kr. u. 2. században élt görög történetíró, Arrianosz, így írja le a haldokló Nagy Sándor utolsó találkozását vezérük közelgő halála miatt apátiába süllyedő bajtársaival és hadserege magas rangú tisztjeivel. A magas láztól gyötört makedón uralkodó végül Kr. e. 323. június 10-én (mások szerint 11-én) megtért a teremtőjéhez.
Korábban
Nagy Sándor egy rövid, de rendkívül sikeres karriert tudhatott maga mögött, hiszen mindössze egy évtized leforgása alatt az antik világ egyik legnagyobb, a Balkán-félszigettől az Indus folyóig terjedő birodalmát építette fel.
Grandiózus vállalkozását a görög világ északi perifériáján fekvő, kicsiny Makedón királyságból indította. Miután a hellén területeken stabilizálta hatalmát, Kr. e. 334-ben felhívást intézett a görög városállamokhoz és egy, a perzsák ellen indított bosszúhadjáratra hívta őket. A bosszú okaként pedig a Perzsa Birodalom által 150 évvel korábban a görögök ellen folytatott hadjáratot jelölte meg.
A húszas évei elején járó, ambiciózus Nagy Sándor egy sor csatát nyert a perzsa uralkodó III. Dareiosz ellen és Kr. e. 327-re már az egész Perzsa Birodalmat az irányítása alatt tudhatta. A hihetetlen sikersorozat azonban nem elégítette ki hódító szenvedélyét és a térképen Indiát jelölte ki a következő meghódítandó területként.
Hihetetlen világhódító sorozata végül Pandzsábban, Indiában ért véget. De ott is, több ezer kilométerre az európai hazától, nem a bennszülöttek hadereje, hanem saját, járványoktól és kimerültségtől megtizedelt katonáinak lázadása jelentette grandiózus álmainak végét.
Nagy Sándor, aki bő egy évtized alatt soha nem talált legyőzőre az antik világ csataterein, végül kénytelen volt új birodalma központjába Babilonba visszavonulni. Pár hónappal később, az újdonsült világbirodalom irányítója már nem volt életben.
Nagy Sándor halálának okait mind a mai napig nem sikerült egyértelműen tisztázni. Az egyik legnyilvánvalóbb magyarázat szerint a hadjáratok és küzdelmek során meggyötört immunrendszere, amelyet a féktelen ivászat és az állandó éjszakai duhajkodás is tovább gyengített, egyszerűen feladta a szolgálatot, így az nem tudta megvédeni a makedónt a malária vagy a tífusz támadásitól.
Egyéb verziók idegenkezűséget sejtenek a háttérben, és az uralkodó egyik feleségét, valamelyik csalódott hadvezérét, vagy éppen törvénytelen féltestvérét gyanúsítják azzal, hogy megmérgezte a hódítót.
Idén januárban Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló orvos azzal az elmélettel állt elő, miszerint Alekszandrosz halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta.
Ez magyarázatot adna arra, hogy egyes források szerint a király teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jelei – az uralkodó valójában még életben volt ekkor, ám ezt környezetében nem tudták, mivel a korban a légzés, és nem a pulzus alapján ítélték meg a halál beálltát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.