Tajvanról visszaérkező szumók terjeszthették el Japánban a spanyolnáthát, így szumóinfluenza lett a neve
2020. május 24. 10:45 Múlt-kor
A spanyolnátha 1918 novemberére szélesedett járvánnyá Japánban. Az akkor 55 milliós ország népességének több mint 41 százaléka esett át rajta, miközben 390 ezer áldozatot szedett. A japán kormány egészségügyi kiadványok és kifüggesztett, illetve szétosztott plakátok segítségével igyekezett rábírni a lakosságot a hatékony védekezésre.
Korábban
A spanyolnátha 1918 augusztusában ütötte fel a fejét Japánban, járvánnyá pedig azon év novemberében szélesedett. A szakértők szerint az influenzát a távol-keleti szigetországba egy csoport szumó hozta be, akik a japánok által akkor már gyarmatosított Tajvanról érkeztek haza. Így eleinte Japánban szumóinfluenzának hívták a spanyolnáthát.
A gyilkos kór egyébként feltehetőleg az Újvilágból érkezett, ám a háborús országokban cenzúrázták az influenzajárványra vonatkozó tudósításokat, így a valós veszélyekről szóló első hírek a semleges Spanyolországból érkeztek − ezért ragadt rá a spanyolnátha kifejezés, bár a spanyolok francianáthaként emlegették. Érdekesség, hogy a 15. században Európán végigsöprő szifilisznél is hasonlóan alakultak az elnevezések. Mivel akkor sem tudták, hogy hol alakult ki a betegség, a népek mindig az ellenség nevét ragasztották a kór elé, például a hollandok spanyolbetegség, míg a törökök keresztény kórként említették, ám előfordult a buja- vagy az Ámor-kór elnevezés is.
De vissza Japánra és az influenzára: 1918 őszére világossá vált, hogy a lendületesen terjedő megbetegedéshullámot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szigetország legnagyobb lapszámú és legrégebbi angol nyelvű újságja, a The Japan Times and Mail címoldalán 1918. október 26-án a következő felirat állt hatalmas betűkkel: „Ezrek halnak meg az influenzában szerte a világon”.
A nép oktatása és a további fertőzések elkerülése céljából a japán kormány – ma már nem létező – egészségügyi hivatala, a Központi Egészségügyi Iroda egy előírásgyűjteményt adott ki, amely részletezte, mit jelent az influenzafertőzés, miként lehet kezelni és hogyan kell megelőzni a terjedését.
A 455 oldalas kiadvány többnyire egyértelmű, tényszerű információkat közölt a betegség akkor ismert állapotáról. Leírások és táblázatok segítségével foglalták össze, hogy egyes tünetcsoportok esetén mi a teendő. A kiadvány szerint négy lépés betartásával csökkenteni lehet a fertőzés további terjedését.
„Maradj távol” – figyelmeztet az első, vagyis a manapság is hirdetett társadalmi távolságtartás egyszerű, de hatékony formáját propagálták akkor is. A második szabály kimondja: „takard el a szádat és az orrodat”, a harmadik szerint „oltasd be magadat”, míg a negyedik csupán annyit ír elő: „gargalizálj” [sós vízzel]. Ez utóbbi egyébként számos helyen olvasható, mint megelőző intézkedés.
A szabályok betartása és elterjesztése céljából számos plakátot készítettek, amelyeket országszerte kifüggesztettek, illetve szétosztottak, hogy a lakosságot a tudatos védekezésre neveljék. Az akkor 55 milliós Japánban egyébként 23 millióan fertőződtek meg, és legalább 390 ezren hunytak el spanyolnátha következtében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap