A precíz tervezés ellenére súlyos hibával állt szolgálatba a Hubble űrtávcső
2020. április 25. 13:31 Múlt-kor
30 éve, 1990. április 25-én kezdte meg működését a Hubble űrteleszkóp, a NASA amerikai űrügynökség négy Nagy obszervatóriuma közül az első. A Föld körül alacsony pályán keringő eszköz nem az első űrteleszkóp, azonban az egyik legnagyobb és legsokoldalúbb. A bolygónk légköre által előidézett torzításoktól mentes, kristálytiszta fényképei világszerte ismertek, és számos tudományág számára felbecsülhetetlen értékű megfigyelésekkel szolgáltak már – a Hubble segítségével állapították meg többek között a világegyetem tágulásának sebességét is.
Korábban
Fejlesztésre érdemes
Az űrteleszkópok gondolatát elsőként Hermann Oberth osztrák-német fizikus vetette fel 1923-ban, az Egyesült Államokban Lyman Spitzer csillagász, elméleti fizikus sorolta fel lehetséges előnyeit 1946-ban. Spitzer később is a koncepció megvalósításáért kardoskodott.
1962-ben az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) egy jelentésben javasolta az űrteleszkóp kifejlesztését az amerikai űrprogram keretében.
Végül az Egyesült Királyság indította útnak az első, a Nap megfigyelésére alkalmas készüléket 1962-ben első saját műholdja, az Ariel–1 fedélzetén, majd 1966-ban a Föld körüli pályára állított amerikai OAO–2 megfigyelőállomás 11 távcsöve készítette számos űrbéli tárgyról az első ultraibolya-felvételeket.
E missziók sikere győzte meg az amerikai űrkutatókat, hogy érdemes lenne kifejleszteni egy nagyobb méretű, tükrös működési elvű űrteleszkópot.
A tervezés igen korlátozott büdzsével folyt az 1970-es évek során, mivel a kongresszus nem volt hajlandó biztosítani az előirányzott összegeket. Az eredetileg háromméteres távcsőtükröt 2,4 méteresre redukálták, kisebb méretű próbaváltozat pedig szintén a pénzhiány miatt nem készülhetett.
A pénzügyi megfontolások vezették a NASA-t az Európai Űrügynökséggel (ESA) való együttműködésre.
Az ESA pénzügyi támogatást, illetve az elsőgenerációs eszközök egy részét, valamint a működést lehetővé tevő napkollektorokat biztosította cserébe a garanciáért, hogy a megfigyelőidő 15 százalékát európai csillagászok vehetik majd igénybe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
