Szokatlan szerkezetű kánaáni templomra és Baál isten szobrára bukkantak Izraelben

A Tel Lakis-i ásatásokat Joszef Garfinkel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, és Michael Hasel professzor vezette, aki az amerikai, tennessee-i Déli Adventista Egyetemen oktat.

A kánaáni templom szerkezete szokatlan korában, a késő-bronzkorban: bejáratát két oszlop és két torony jelölte, melyek egy hatalmas téglalapalakú csarnokba nyíltak.

Az ilyen építkezés már korábban is jellemző volt Szíriában Garfinkel professzor szerint, de más bronzkori leletekhez képest rendhagyó módon, az újonnan felfedezett épület oldalainál kis tárolóhelyiségeket is találtak.

"Égett dobozokra leltünk, amelyek megőriztek sok búzát"- mondta a régész, aki szerint a templom papjai valószínűleg más dolgokat is tároltak ezekben a helyiségekben, köztük például ruhákat.

A Salamon királynak tulajdonított első jeruzsálemi zsidó Szentélynek a Biblia leírása alapján ugyanilyen kánaáni szerkezete volt, ugyanígy oszlopok és tornyok vezettek a központi teremhez.

A Tel Lakisban talált templom belső szentélyében támasztóoszlopok voltak, és három méter magas "álló kövek" kisebb kövek körívében. Az álló kövek az isteneket jelenítették meg.

A Bibliában is szerepel Jákob lajtorjájának történeténél hasonló kő: "Reggel fölkelt Jákób, fogta azt a követ, amely a fejealja volt, fölállította szent oszlopként, és olajat öntött a tetejére." (Teremtés könyve 28:18)

A templom romjai mellett bronz üstöket, tőröket és fejszék madár- és szkarabeuszábrázolásokkal díszített fejét találták meg, és egy aranyozott üveget II. Ramszesz, Egyiptom egyik legerősebb fáraójának nevével.

A templom oltárának közelében két bronz figurára bukkantak, fegyveres istenszobrokra. Emellett egy, Hathor egyiptomi istent idéző amulett is előkerült az egyiptomi hatást mutatva.

Jelentős felfedezésnek tekintenek még egy kerámiatöredéket, amelybe ősi kánaáni szöveget véstek a héber "szamech" betűvel, amely a régészek szerint ennek a betűnek az eddigi legrégebbi ismert előfordulása, és egyedülálló lehetőséget teremt az ősi ábécé tanulmányozásához.

"A templom a város kánaánita korszakának végéhez tartozott, és összhangban áll a kánaánita építészet eddig fellelt példáival" - vélekedtek a szakemberek.

Két kis Baál-istenszoborra is rábukkantak, ami csakis erre a térségre volt jellemző, ugyanis ezt az istent nem imádták Egyiptomban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?