Mentális betegségét próbálta kifejezni híres önarcképével Van Gogh

A festmény már 1910 óta tartozik az oslói múzeum gyűjteményébe, de csak a hetvenes években kérdőjelezték meg eredetiségét. Több szakértő felvetette, hogy fontos, a kép eredetét meghatározó részletek hiányoznak a műről.

Mások viszont arra hivatkoztak, hogy a stílusa és a mű színvilága egyértelműen Van Goghhoz köti az alkotást – ismertette a kutatást az artnet.com művészeti portál.

A szakértők megállapították, hogy az önarckép elkészülte után Van Gogh két barátja, Joseph és Marie Gioux tulajdonába került, akik Arles-ban éltek.

Az azonban továbbra sem világos, hogy pontosan mikor kapták a művésztől a képet. Azt sem sikerült maradéktalanul tisztázni, hogy a festmény Arles-ban, Saint-Rémy-de-Provence-ban vagy Auvers-sur-Oise-ben készült. A vizsgálat azonban egyértelműen igazolta, hogy a képet teljes bizonyossággal Van Gogh festette.

A kutatás során a mű születését Van Gogh egy bátyjának, Theónak címzett leveléhez kapcsolták, amelyet a művész 1889. szeptember 20-án írt.

A levél egyúttal azt is bizonyítja, hogy az önarckép nagy jelentőséggel bírt Van Gogh számára, mivel első nagyobb pszichotikus rohamához és az azt követő szanatóriumi kezeléséhez fűződik.

A levélben Van Gogh arról számol be fivérének, hogy az önarcképpel betegségét próbálta kifejezni. Félt elismerni, hogy olyan elmeállapotban lenne, mint a körülötte lévő betegek, valószínűleg azért festette meg magát, hogy segítsen neki feldolgozni, mit lát a tükörben: egy olyan embert, aki nem szeretne lenni – értelmezte az alkotást Louis van Tilborgh, az amszterdami Van Gogh Múzeum vezető kutatója, az Amszterdami Egyetem művészettörténésze.

Hozzátette: “Részben ez teszi a festményt figyelemre méltóvá és akár terápiás jelentőségűvé”.

A szakértők szerint a kép augusztus 22-e után, de még szeptember előtt született, és megelőzte azt a két híres, 1889-es önarcképet, amelyek jelenleg a washingtoni Nemzeti Galéria és a párizsi Orsay Múzeum gyűjteményében láthatók.

A festményt a Van Gogh Múzeumban lehet megtekinteni, és a múzeum február 21-én megnyíló új portrékiállításában is helyt kap. A májusban záró tárlat után visszakerül Oslóba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére