Elbontanak több, a hirosimai atomrobbanást túlélt épületet

Hirosima prefektúra kormányának illetékes testülete december elején jelentette be, hogy az egykori katonai ruházati raktár állami kézben lévő három épületéből kettőt le akarnak bontani a 2022-es költségvetési évig.

Az 1913-ban emelt két épület nagyjából 2,7 kilométerre található az 1945-ös atomtámadás epicentrumától, és a robbanás után megmaradt ingatlanok legnagyobbjai közé tartoznak.

A megerősített betonból és vörös téglából emelt épületek néhány eldeformálódott ablakáról úgy tartják, hogy az atomtámadáskor sérülhettek meg.

Noha a prefektúra tulajdonában lévő harmadik épület falait és tetőszerkezetét várhatóan helyreállítják az ingatlan megóvása érdekében, néhány hirosimai lakos még nem adta fel a reményt, hogy a másik két épületet is sikerül megmenteni a lebontástól, hogy előadóteremként vagy művészeti stúdióként lehessen használni őket.

Egy 2017-ben készített értékelés eredményei ugyanakkor azt mutatták, hogy az érintett két épület nagy valószínűséggel összeomlana nagy erejű földmozgások esetén.

A második világháború végéhez közeledve az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án dobott le atombombát Hirosima városára. A robbanás több mint egy kilométeres körzetében minden a földdel vált egyenlővé.

A második amerikai atombombát három nappal később dobták le Nagaszakira. Az áldozatok pontos számát csak megbecsülni lehet, szakértők a két bombatámadás halottainak számát 210 ezerre teszik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?