A szobrászatban, a költészetben és a drámaírásban is kipróbálta magát Pablo Picasso

2019. október 25. 09:32 MTI

Pablo Picasso spanyol festő, grafikus, szobrász, a múlt század egyik legnagyobb képzőművésze 138 éve, 1881. október 25-én született Málagában. Hatása alól a múlt század egyetlen művésze sem vonhatta ki magát, stílusainak változatossága, kísérletező kedve, műveinek óriási mennyisége egyedülálló (egyes számítások szerint több tízezer műve maradt fenn, csak festményből majdnem kétezer).

Korábban

Picasso 1881. október 25-én született Málagában Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso néven. Első kiállítását 13 éves korában rendezték, 16 évesen már a madridi királyi akadémia hallgatója volt.

Az akadémikus szellemiségű intézményt csakhamar otthagyta, inkább a Pradóban Velázquez, el Greco és Goya műveit tanulmányozta.

A századfordulótól Párizsban élt, ekkori kék korszakának idején született képei a szegények és elesettek világát, a magányt, az anyaságot ábrázolták, új, rózsaszín korszakában koldusokat, prostituáltakat, cirkuszi artistákat festett.

Avignoni kisasszonyok című korszakalkotó képének széttöredezett síkjai, a női test brutális ábrázolása, maszkszerű arcai annyira provokatívak voltak, hogy a művész évekig nem merte bemutatni.
1908-ban szakított a perspektivikus ábrázolással, a tárgyak több nézetét ábrázolta egyszerre.

Az I. világháború után színpadképeket és díszleteket is tervezett. Közeledett a szürrealista mozgalomhoz, ekkoriban lett kedvelt motívuma a félig ember, félig bika Minotaurusz, amellyel az emberi és állati lét küzdelmét fejezte ki.

Ekkoriban verseket és színdarabot is írt, belefogott a szobrászatba is, vasból, fémlemezekből, gipszből dolgozott. A spanyol polgárháború idején a köztársaságiak oldalán állt, elítélte Franco rendszerét, 1937-ben a párizsi világkiállítás számára festette meg a fasiszta barbárság ellen tiltakozó Guernicát.

A spanyol polgárháborúban a németek által porrá bombázott város ihlette kép alkotóját azonnal a politikai hírességek sorába is emelte. A második világháború idején belépett a francia kommunista pártba, amelynek haláláig tagja maradt. 1949-ben rajzolta Békegalambját, békekongresszusokon vett részt, Lenin-békedíjat kapott, és 1956-ban tiltakozott a magyar forradalom eltiprása ellen.

1946-ban a Földközi-tenger partjára költözött, ezután műveit a megtalált boldogság, a klasszikus hagyományokkal és mediterrán gyökerekkel való azonosulás jellemezte, élete alkonyán kerámiával is foglalkozni kezdett, s e műfajban is újító volt. Élete során rengeteg kapcsolata volt, kétszer nősült, három nőtől négy gyermeke született.

Picasso, aki már életében legenda lett, 91 évesen, 1973. április 8-án halt meg. Hatása alól a múlt század egyetlen művésze sem vonhatta ki magát, stílusainak változatossága, kísérletező kedve, műveinek óriási mennyisége egyedülálló (egyes számítások szerint több tízezer műve maradt fenn, csak festményből majdnem kétezer).

Művei csillagászati áron kelnek el, életéről Anthony Hopkins főszereplésével készült film. Jellemző egy kérdésre adott válasza: „Azt várják tőlem, hogy megmondjam, mi a művészet? Ha tudnám, akkor sem árulnám el.”