Az elsők között kutatta a csecsemők táplálkozási problémáit Heim Pál
2019. október 24. 11:17 MTI
90 éve, 1929. október 23-án hunyt el Heim Pál, a korszerű magyarországi csecsemőgyógyászat és csecsemőgondozás egyik meghonosítója, akinek nevét kórház viseli Budapesten.
Korábban
1875. november 30-án született Budapesten. Apja, Heim Péter a vasminiszter Baross Gábor közvetlen munkatársaként jelentős szerepet játszott a magyar postahálózat kiépítésében.
Heim Pál orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban kezdte, diplomáját már a budapesti egyetemen szerezte meg 1897-ben. Gyakornoknak Bókay János mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba (a mai SOTE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika), majd ösztöndíjasként dolgozott a breslaui (ma Wrocław, Lengyelország) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán.
Lausanne-ban és a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútjáról visszatérve, 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház (a mai ORFI) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki.
Ekkor publikált cikkeiben kimutatta, hogy a hasmenéses csecsemők esetében az anyagcsere összeomlásának egyik fő oka a víz és a konyhasó arányának felborulása. 1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva Preisich Kornéllal közösen írt könyvet Általános hematológia címmel.
Az I. világháború kitörése után zászlóaljorvosként a fronton szolgált, majd a galíciai Sanok katonai járványkórházának parancsnoka lett, amíg egészségügyi okok miatt 1916-ban le nem szerelték.
1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa volt, az év áprilisában a pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem újonnan alakult Ferenc József gyermekklinikájának élére nevezték ki. Mire a munka komolyan megkezdődhetett volna, az egyetemnek a Monarchia összeomlása miatt menekülnie kellett, és átmenetileg Budapestre költözött.
Heim Pált az 1921-22-es tanévre rektorrá választották, rektorként ő alapította meg az egyetem baráti egyesületét, amelynek Apponyi Alberttal társelnöke is lett.
Az egyetem 1923-ban Pécsett talált új otthonra, ettől kezdve itt folytatta tevékenységét. Megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját, 1926-ban adta közre tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel, létrehozta az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába.
1929 őszén a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) Bókay János halála után őt hívta meg gyermekklinikája élére. Új helyén csak rövid ideig ténykedhetett, mert 1929. október 23-án tüdőgyulladásban meghalt, síremléke a Fiumei Úti Sírkertben található. Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik.
Behatóan foglalkozott a koraszülés kérdésével, elsők között kutatta a vitaminokat, a csecsemők táplálkozási problémáit és a veleszületett szifiliszt, kimutatta a heveny folyadékvesztés miatt fellépő kiszáradás kórtani jelentőségét.
Jelentős érdemeket szerzett a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben, az általa alapított gyermekápolónői iskolában végzett Heim-nővérek elismert szakemberek lettek.
Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat. Kutatásai során foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, az ásványi anyag- és folyadékháztartás zavaraival, a fehérvérsejtek sajátosságaival, a tuberkulin-allergiával.
A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli Heim Pál nevét, a Magyar Gyermekorvosok Társasága tiszteletére emlékérmet alapított. Fia, Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építész lett, dédunokája, Heim Pál alapítványt hozott létre az élmény- és emberközpontú magyar gyermekegészségügy fejlesztése és támogatása érdekében, öt éve őt tüntették ki a Heim Pál-emlékéremmel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- Hírnevet és hatalmas adósságot hozott Feszty Árpádnak a monumentális körkép 19:05
- Népszerűtlensége miatt megszűntették hazánk első buszjáratát 15:05
- Igazi mestere volt a szép magyar beszédnek Básti Lajos 12:20
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából 10:35
- Kezdetben kompokkal szállították át a transzszibériai vasút szerelvényeit a Bajkál-tavon tegnap
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek tegnap
- Rendezőként és zeneszerzőként is elkápráztatta Hollywoodot Clint Eastwood tegnap
- Elszántan harcoltak, de a britek taktikája végül felmorzsolta a búrok ellenállását tegnap