2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Miért „léteznek” a világ minden táján sárkányok?

2019. szeptember 24. 20:25 Múlt-kor

Az ősi Kínától a mezoamerikai régióig mindenhol előfordulnak a kultúrában a sárkányok, mind mítoszokban és legendákban, mind ábrázolásokon. Habár élő sárkányt soha senki nem látott – mivel nem léteznek –, az embereknek szinte mindenhol van valamilyen elképzelésük arról, hogyan is kellene kinézniük. A rendszerint a múlt történeteinek homályába vesző lényekkel olyan gyakran találkozni a mindennapokban, hogy akár létezhetnének is – minden bizonnyal gyakrabban találkozni velük különféle formákban, mint a rájuk hasonlító valódi állatokkal.

A világ minden táján

Napjainkban természetesen fontos szerepet játszik a filmipar, amelynek termékeiben szintén rendszeresen visszatérő elemek a tűzokádó óriáshüllők. A mozgóképek előtti korokban a szájról szájra továbbadott történetek, illetve ezek papírra vagy egyéb anyagra írott változataihoz mellékelt egy-egy illusztráció elegendő volt a sárkányok legendájának életben tartásához.

Itt merül fel a kérdés, melyre a mitológia kutatói oly régóta keresik a választ: a nyelv, a kultúra, a földrajzi és éghajlati környezet megannyi variációja ellenére őseink a világ szinte minden táján megalkották a sárkány képét. Azt hihetné az ember, hogy a szárnyas hüllő csendben követte mindenhová az embert, és vele együtt alkalmazkodott az új viszonyokhoz.

A sárkányok földje

A legrégebbi egybefüggő sárkányhagyományok egyértelműen Ázsiában keresendők. Kínában már 5000 évvel ezelőtt is bizonyosan beszéltek és írtak sárkányokról az emberek. Az itteni ábrázolásvilágban a sárkányok a birodalom hatalmát és a jó szerencsét jelképezik.

A kínai sárkányok általában az emberektől távoli vizek lakói, és annak ellenére, hogy nincsenek szárnyaik, tudnak repülni. A hagyomány szerint a csapadékot is a sárkányok hozzák, így a mezőgazdaságban is pozitív szerepet töltenek be. A 12 éves periódusokra osztott kínai asztrológiai naptárban a sárkányéveket tartják a legkedvezőbbnek.

A sárkány alakja emellett népszerű Kínában a különféle ünnepségeken látható többszemélyes bábjelmezek témájaként, illetve hajók díszítéseként az ünnepi vízi versenyeken, ahogy a hagyományos épületek egyik ornamentális elemeként és számtalan más formában is – Kínában a sárkány ugyanolyan mindennapos szimbólum, mint évezredekkel ezelőtt volt.

Más ázsiai országok sárkányábrázolásai – például Japánban vagy Vietnámban – sokat köszönhetnek a történelem során átvett kínai motívumoknak. Még ha ezek a földrajzilag közeli előfordulások ilyen könnyen meg is magyarázhatók – akár a szomszédos országok által széles körben átvett kínai írásjelek vagy a zen buddhizmus – a távolabb megjelenő sárkányokra ez már nem igaz.

A klasszikus európai sárkánylegendákon kívül ezek a képzeletbeli lények előfordulnak több formában az amerikai kontinens őslakosainak körében is, mind az észak-amerikai indiánok, mind a délebbre élő maja és azték civilizációk körében (utóbbi esetre a legismertebb példa a tollas kígyóisten, Quetzalcoatl).

Ázsia más részein, így Indiában és másutt is előfordulnak sárkányok – egy még a himalájai királyság Bhután zászlaján is szerepel. Ha lazábban értelmezzük a „sárkány” fogalmát, akár még a sarkvidéki inuitok mitológiájában is megtalálhatjuk. Honnan jöhetett tehát az eredeti gondolat?

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Tiamat legyőzése egy újasszír ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)A sárkányt legyőző Szent György Paolo Uccello festményén (1470 körül) (kép forrása: Wikimedia Commons)Quetzalcoatl-faragvány a mexikói Teotihuacánban (kép forrása: britannica.com)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár