Csak a gimnáziumban tanult meg igazán magyarul Eötvös József

1813. szeptember 3-án született Budán, arisztokrata családja Mária Teréziától kapta a bárói rangot. Apja sárosi helytartó volt, ő verte le 1831-ben a koleralázadást. Otthon német nyelvű anyjával tanult, rosszul beszélt magyarul, ezért apja nyilvános gimnáziumba íratta Budán.

A jakobinusokkal elítélt Pruzsinszky Józsefet fogadta mellé nevelőnek, aki megalapozta szabadelvű gondolkodását. 1826 és 1831 között jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett.

1836-37-ben Trefort Ágostonnal beutazta Nyugat-Európát, tapasztalatai alapján írt első politikai művei a börtönviszonyok javításával és a zsidók egyenjogúsításával foglalkoztak. 1837-ben az eperjesi kerületi tábla közbírája lett, 1838-ban részt vett az árvízi mentésben, az Árvízkönyv kiadását a Heckenast kiadó kárainak pótlására indította.

Az 1830-as, 1840-es években írott versei érzelmesek, szociálisan érzékenyek, kifejezik küldetéstudatát. A karthausi (1842) című regénye külföldi útjainak és hazai törekvéseinek foglalata. A ma már alig olvasható művet a korabeli ifjúság, így Petőfi is bibliájának tekintette.

A falu jegyzője, amely 1845-ben került ki a tolla alól, a magyar vármegye szatirikus rajza, a nemesség és a hivatal züllöttségét, korruptságát leplezte le, bemutatva a jobbágyság kiszolgáltatott helyzetét.

Dózsa-regényében, a Magyarország 1514-ben liberális alapkérdésekre keresett választ, és arra figyelmeztetett, hogy a nép jogfosztottsága katasztrófát okozhat. E két mű legjelentősebb irodalmi alkotása, amelyeknek ábrázolásmódja és témája is újat hozott.

Politikusként az 1839. évi országgyűlésen tűnt fel, harcolt a feudális intézmények ellen, a jobbágyfelszabadításért és az ország demokratikus átalakulásáért. Az 1843-44-es országgyűlésen Batthyány Lajossal a centrista ellenzék vezetője, Reform (1846) című könyve a korszellem legjobb kifejezője.

1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt. A Batthyány-kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után - elrettenve a várható eseményektől - emigrált.

Münchenben a nemzetek és az emberiség fejlődési tényezőit kutatta, ennek eredménye lett elméleti munkája, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra, mely 1851-54-ben magyarul és németül jelent meg.

1851-ben hazatérve ismét részt vett a közéletben, 1856-tól az Akadémia alelnöke, 1866-tól elnöke volt, közben bekapcsolódott a Kisfaludy Társaság újjászervezésébe.

Ausztria egységéről és Magyarország különállásáról írt 1859-es tanulmányai a kiegyezés irányába mutattak. 1861-től kiadta a Politikai Hetilapot, Deák Ferenc híveként részt vett a kiegyezés előkészítésében.

1867 után - egyedüliként a 48-as miniszterek közül – az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén, ahol alapvető reformokat hajtott végre. Bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást, a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, és tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is.

Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést. Utolsó éveiben közéleti teendői miatt keveset írt, nevelési regénye, a Nővérek az 1831-es koleralázadásnak állít emléket. Regénytöredékei, novellái mutatják, hogy még sok irodalmi terve volt. Fia, Eötvös Loránd a legnagyobb magyar fizikusként 1889-ben követte őt az Akadémia élén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye