Elhunyt Erőd Iván magyar-osztrák zeneszerző, zongoraművész

Erőd Ivánt több más magyar és osztrák művésszel együtt kitüntették a washingtoni John F. Kennedy Központ az Előadóművészetekért 2019-es Művészeti Aranyérem-díjával, az elismerést néhány nappal halála előtt – pénteken – vette át helyette fia, Adrian Eröd baritonénekes a bécsi Albertina múzeumban.

A zeneszerző Budapesten született 1936-ban. Egy visszaemlékezésében elmondta: „zenész génjeimet anyai ágról örököltem, nagyapám, Ney Bernát a Magyar Állami Operaház szólóénekese, nagybátyám, Ney Tibor hegedűművész volt. Bátyám, aki Buchenwaldban pusztult el a holokausztban, tehetséges csellistának indult, Schiffer Adolfnál tanult”.

Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, tízéves korától Kadosa Páltól vett magánórákat, később a Zeneakadémián is Kadosa volt a mestere. A Zeneakadémián zeneszerzést is tanult, olyan tanároktól, mint Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Nagy Olivér és Szőnyi Erzsébet.

Az 1956-os forradalom bukása után új életet kezdett: egy amerikai ösztöndíj segítségével a bécsi zeneakadémián tanult tovább, 1961-ben diplomázott zeneszerzés- és zongoraszakon. Volt korrepetitor a Bécsi Állami Operánál Herbert von Karajan ajánlásával, szólistaként pedig Karl Böhmmel és a bécsi filharmonikusokkal lépett föl.

A hetvenes évektől egyre ritkábban koncertezett. 1967-től a grazi zeneakadémia előbb óradíjas, majd 1971-től kinevezett professzora lett, 1989-től a bécsi Musikhochschule (ma Musikuniversität) professzora volt.

Erőd Ivánt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztálya 2009-ben választotta meg rendes tagnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése