Az Ikarus gördülő legendáiról nyílt kiállítás Székesfehérváron

A megnyitón Vitézy Dávid, az MMKM főigazgatója hangsúlyozta, hogy az Ikarus-örökség gondozása intézményük kiemelt missziója, ennek jegyében egy tucatnyi autóbuszt vettek az elmúlt másfél évben és dolgoznak a teljes Ikarus-fotóarchívum feldolgozásán is.

Úgy vélte, hogy a gyár történetének megőrzése az utókor számára nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól, hisz bőven van benne használható tudás, amit lehet és kell is hasznosítani.

A főigazgató jelezte, hogy nemsokára új közlekedési múzeum lesz Kőbányán, a volt Északi Járműjavítóban, s ott az Ikarus-történetnek, a legrégebbi és a legújabb buszoknak is kiemelt helye lesz.

Székesfehérvár elmúlt évtizedei, de jelenlegi ipara is elképzelhetetlen lett volna az egykor volt nagy üzemek, köztük az Ikarus és az ott dolgozók nélkül - mondta Cser-Palkovics András polgármester, aki szerint a fehérváriak számára az Ikarus több mint egy gyár.

A városvezető nagy örömnek nevezte, hogy a buszgyártás újraindult a városban, mert ez azt jelenti, hogy a patinás gyárnak nem csak múltja van, hanem jövője is. Reményét fejezte ki, hogy egyszer újra Székesfehérvár közösségi közlekedésében is új, korszerű Ikarus-buszok futnak majd.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum intézményvezetője arról beszélt, hogy az Ikarus az előző évszázad második felének egyik legsikeresebb magyar terméke volt és a gyártóvállalat nemcsak a hazai közlekedés igényeit elégítette ki, de exportra is gyártott, így a mai napig látni Ikarus-buszokat szerte a világban.

Hídvégi János, a kiállítás kurátora felidézte, hogy Budapesten több mint ötvenöt évig, Székesfehérváron pedig mintegy negyven évig gyártottak buszokat, s ez idő alatt csaknem 300 ezer jármű készült. Ezekből 83 országba mintegy 240 ezer Ikarus buszt exportáltak - tette hozzá.

A sajtóanyag szerint a kiállítás a székesfehérvári autóbusz- és járműgyártás mozzanatait az egykori Általános Mechanikai Gépgyár 1963-as Ikarus Karosszéria és Járműgyárhoz való a csatlakozásától eleveníti fel. A tárlat külön értéke, hogy az önálló székesfehérvári autóbusztervezéssel kiemelten foglalkozik, bemutatva a járművek gyártásának a két gyár közötti megosztását, a tömegtermelés elindításának nehézségeit, a munkaszervezés javítását célzó újító és brigádmozgalmak munkáját, sőt a látogatók a székesfehérvári gyár "utóéletébe", illetve napjainkban végzett tevékenységébe is bepillantást nyerhetnek.

A kiállításon láthatók Finta László, Smiedt Kázmér, Lassú Gábor, Rózsa László, Szini Béla és több más tervező gördülő legendái. A tárlat a típusok fejlődéstörténetén túl bemutatja a hazai autóbuszgyártás mérföldköveit, a típusváltások szükségszerűségeit eredeti tervrajzok, modellek és fényképek segítségével.

A kiállítás a Szent István Király Múzeum Országzászló téri kiállítóhelyén július 21-ig tekinthető meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye