Mihez kezdtek a rövidlátó emberek a szemüveg feltalálása előtt?

A rövidlátásról, vagy más néven miópiáról szóló első megfigyelést talán Arisztotelész jegyezte le Kr. e. 350 körül. Mivel a miópiás emberek szemgolyója túl hosszú (vagy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb), a közeli tárgyakat jól ki tudják venni, a távolabbiakat azonban csak elmosódottan. Nem áll rendelkezésre sok információ arról, hogyan kezelték ezt a látászavart az első rövidlátók számára készült lencsék 15. századi feltalálása előtt.

A 13. századi Európából már vannak példák olyan, kézben tartható lencsékre, amelyek a korral kialakuló látásromlást, az úgynevezett öregszeműséget vagy presbyopiát voltak hivatottak korrigálni, ezek tulajdonképpen a mai olvasószemüvegek megfelelői. A technológiát azonban még további 200 évig nem alkalmazták a rövidlátás kezelésére. Az első ismert példa egy korrekciós céllal alkalmazott, kézben tartható konkáv lencsére egy X. Leó pápáról készült festményen található a 16. század elején. A Raffaello által készített portrén a pápa tartja kezében az eszközt, ami nem is csoda, lévén a politikailag rendkívül befolyásos, ám számos híresen rövidlátó tagot is számláló Medici-család sarja. Raffaello tisztában volt a lencse alakjával és ennek hatásával, és nagyfokú precizitással ábrázolta a lencsét – innen tudjuk, hogy az konkáv.

Nem volt ekkora gond régen?

Könnyen elképzelhető, hogy a miópia egy viszonylag modern képződmény. Előfordulása drasztikusan megnövekedett világszerte az elmúlt évtizedekben, és a kutatók előrejelzései szerint 2050-re a világ lakosságának fele szenvedni fog ebben a látászavarban. Nagy-Britanniában a gyermekek körében több mint kétszer olyan gyakori napjainkban, mint az 1960-as években volt, egyes ázsiai országokban pedig még drámaibb a helyzet: a dél-koreai fővárosban, Szöulban a 19 éves férfiak 95%-a rövidlátó.

Az orvosok továbbra is keresik a zavar pontos okait, mivel sok helyen szinte járványszerű méreteket öltött elterjedése. Míg egyesek genetikai okokra, vagy a sok tanulással, illetve képernyő előtt töltött időre gyanakodnak, más kutatók arra jutottak, hogy azok a gyermekek, akik több időt töltenek a szabadban, kevesebb eséllyel válnak rövidlátóvá.

Akármi is hajtja ezt a jelenlegi trendet, annyi bizonyos, hogy a régi időkben jóval kevesebb embert érintett a miópia, mint napjainkban. A rövidlátók számára készült lencsék késői megjelenése arra utal, hogy a kevés számú miópiában szenvedő egyén kezelésre régen nem volt prioritás. Az emberek vélhetően alkalmazkodtak hozzá mindennapi életükben, illetve sok esetben arra találni utalásokat, hogy rövidlátókat a számukra megfelelő munka felé terelték, elsősorban a precíziót igénylő kézműves tevékenység felé. A kolostorok kódexmásolói körében kimondottan előnyös tulajdonságnak tartották a rövidlátást, így tulajdonképpen elmondható, hogy egyszerűen nem hátrányként vagy fogyatékosságként kezelték ekkoriban a miópiát.

Nem kell azonban a régmúltig elmenni ahhoz, hogy olyan emberekkel találkozzunk, akiknek szemüvegre lenne szüksége, de az nem érhető el számukra. A New York Times becslése szerint világszerte több mint egymilliárd embernek, de akár két és fél milliárdnak is szüksége lehet szemüvegre, amelyet nem áll módjában beszerezni. Ez főként a fejlődő országokban jelent súlyos gondot, mivel a korrekció nélkül hagyott látászavarok akadályozhatják a gyermekeket a tanulásban, közúti baleseteket okozhatnak, illetve a munkavégzést is ellehetetleníthetik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról