Emil Nolde nácikkal való ellentmondásos kapcsolatát mutatja be egy kiállítás

Emil Noldét (1867-1956) kétértelmű viszony fűzte a nácizmushoz: a nácik úgynevezett „elfajzott” művészként bélyegezték meg, képeit elkobozták, de ő meggyőződéses nemzetiszocialista, a náci párt tagja, a náci ideológia híve volt. A Hamburger Bahnhof kortárs művészeti múzeumban megnyílt kiállítás felidézi, hogy Noldét az expresszionizmus úttörőjeként és a náci rezsim áldozataként tartották számon a II. világháború után.

A Noldéról kialakult képnek meg kell változnia

Udo Kittelmann, a múzeum igazgatója hangsúlyozta: a Noldéról kialakult képnek meg kell változnia. „Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy milyen szisztematikusan kapcsolódott a nácizmushoz, és tette magáévá a rezsim antiszemitizmusát”. A kiállítás egy 2013-ban kezdődött kutatási projekt eredménye. Két művészettörténész és kurátor, Aya Soika és Bernhard Fulda korlátlan betekintést kapott a Nolde-hagyatékot őrző alapítvány több mint 25 ezer dokumentumot tartalmazó archívumába, amely a dán határ melletti Seebüllben, a művész egykori lakóhelyén található. A kutatók olyan leveleket is találtak, amelyek alapján Nolde antiszemitizmusa már az 1. világháború előtt nyilvánvaló. Kiviláglik belőlük, hogy meg nem értett művészi géniusznak gondolta magát, akit a zsidók által uralt művészi szcéna bojkottál.

Nolde levélben fordult Goebbelshez

Néhány hónappal Adolf Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban Nolde Heinrich Himmler díszvendége volt egy eseményen, és 1934-ben írott visszaemlékezésében már a „tiszta” német művészet úttörőjének tekintette magát. 1935-ben az esseni Folkwang Múzeum több mint 450 grafikáját vásárolta meg. De 1937-ben, az „elfajzott művészetet” bemutató müncheni kiállításon, amelyet Joseph Goebbels nyitott meg, Nolde 48 műve szerepelt.

A festő levélben fordult a propagandaminiszterhez, hogy vessen véget művei meghurcolásának, és néhány képét vissza is kapta. Bár az köztudott volt, hogy Nolde belépett a náci pártba, a háború után felmentették, főleg azért mert egy ideig nem állíthatott ki. Munkái azonban végül a kancellári hivatalba is eljutottak, először Helmut Schmidt, legutóbb pedig Angela Merkel irodáinak falára.

Nolde művészete elég erős, hogy ellenálljon a vitának – mondta a Nolde Alapítvány igazgatója

Christian Ring, a Nolde Alapítvány igazgatója szerint a háború után az „elfajzott” művészek közé sorolt Noldét könnyen mentették fel áldozatként. „Ma, több mint 50 évvel később, mi itt Seebüllben nem látjuk okát, hogy megvédjük Noldét saját magától. A művészete, amely úttörő volt az expresszionizmus és a modernizmus terén, elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a nácizmussal való kapcsolatáról folyó vitának” – mondta Ring.

A kiállításon Nolde Brecher (Hullámtörés) című, 1936-ban keletkezett festménye is szerepel, amelyet Angela Merkel hivatala adott vissza az alapítványnak a közelmúltban a művész Blumengarten, Thersens Haus (Virágoskert, Thersen háza) című, 1915-ben készült képével együtt. A kancellári hivatal közölte, hogy a művek nem is térnek már vissza Merkel irodájába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében