Csaknem 600 kilogramm robbanószerrel akarták ledönteni 1993-ban a World Trade Centert

Bár a terroristák azt remélték, hogy az északi torony a robbanás hatására rádől a déli toronyra, mindkét épület állva maradt, a merényletben azonban több mint ezren megsérültek, hatan pedig életüket vesztették. Juszefet öt, az akcióban való részvétellel gyanúsított társához hasonlóan életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A hetedik gyanúsított, Abdul Rahman Jaszin manapság is szabadlábon van.

Juszef eleinte New York többségében zsidók által lakott városrészekben akart robbantani, de később a World Trade Center mellett döntött. Állítása szerint azt remélte, 250 ezer amerikai életét is kiolthatja a robbantás, hogy megtudják, mit érezhettek a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák áldozatai. Juszefet pénzzel és tanácsokkal is segítette unokatestvére, Hálid Sejk Mohamed is, aki később a 2001. szeptember 11-i terrortámadás egyik értelmi szerzőjeként vált ismertté.

A merénylők 1993. február 26-án egy bérelt, sárga színű kisbuszba rejtették a több mint 1300 fontnyi (590 kilogrammnyi) robbanószert. A kocsi nem sokkal dél után parkolt le a World Trade Center északi tornya alatti nyilvános parkolóban. Juszef élesítette a bombát, majd a 12:17-kor bekövetkező robbanás előtt társával, a sofőr Ejad Iszmoillal együtt elhagyta a helyszínt.

Az épület egy hónappal később újra megnyitotta kapuit, de a halálos áldozatokat követelő merénylet híre sokkolta az amerikai közvéleményt. Az egyik szemtanú kijelentette: „Olyan volt, mintha egy repülőgép csapódott volna az épületbe.”  Nem sejthette, hogy félelme nyolc évvel később valóra válik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése