10 tény a Colosseumról
2019. február 27. 08:33 Múlt-kor
Korábban
1. A világ legnagyobb amfiteátrumaként számon tartott Colosseumot Kr. u. 72 és 80 között építették. A gigantikus aréna fénykorában akár 80 ezer ember befogadására is képes volt.
2. A Colosseum építtetője, Vespasianus római császár hadizsákmányból finanszírozta a munkálatokat. A préda legnagyobb része a jeruzsálemi Második Templom Kr. u. 70-es kifosztása során került a rómaiak kezébe.
3. A Colosseum ülésrendje jól tükrözte a római társadalom hierarchiáját és a nemek társadalomban betöltött szerepét. A porondon zajló eseményeket az alsóbb sorokból lehetett legjobban látni. Ezek a római elit tagjainak, a szenátoroknak voltak fenntartva; a nők a férfiaktól elkülönülve a legfelsőbb sorokban ültek, amelyek egyben a szegény rétegeknek és a rabszolgáknak voltak fenntartva.
4. A közeli vízvezetéknek köszönhetően a Colosseum küzdőterét vízzel áraszthatták el a szervezők, hogy az így kialakított „medencében” vízi ütközeteket rendezhessenek.
5. A Colosseum megnyitását kísérő játékok során a show részeként nagyjából 9000 vadállatot mészároltak le.
6. A gladiátorok egy föld alatti alagúton keresztül közelíthették meg a küzdőteret. Ez az alagút kötötte össze a Colosseumot a közeli, Ludus Magnusnak hívott kiképzőközpontjukkal.
7. Bár a keresztény hívők úgy tekintenek a Colosseumra, mint a korai keresztények tömeges mártírhalálának színhelyére, a történelmi források szerint Jézus követőit Róma más részein végezték ki.
8. Az utolsó gladiátorjátékokra az 5. század első felében került sor, de a rómaiak által „venationak” nevezett látványosságokat, amelyek során vadállatokra vadásztak, egészen a hatodik század utolsó harmadáig rendeztek a Colosseumban.
9. A 12. században az egykori amfiteátrum egy óriási „bérházzá” alakult. A lakótereket az aréna nézőtér alatti árkádos részeiből alakították ki; a 13. századtól pedig egy arisztokrata család erődjeként funkcionált.
10. A 17. században az épület a botanikusok édenkertjévé vált. Domenico Panaroli előszeretettel látogatta az intézményt, ahol a romok között nem kevesebb, mint 337, különböző növényfajtát jegyzett fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap