I. világháborús német tengeralattjáró bukkant fel a francia partoknál

Calaistól néhány kilométerre délnyugatra, Wissant francia falucska mellett egy UC-61-es német U-boot maradványai váltak láthatóvá a homokos tengerpart mellett. A 26 fős német legénység 1917 júliusában a belgiumi Zeebrugge-ból indult dél felé (Boulogne-sur-Mer és Le Havre irányában) aknát telepíteni, amikor a sekély vízben rásiklottak egy homokpadra, amelyen megfeneklettek és a fogságába estek. Nem tehettek mást: elsüllyesztették az értékes hadieszközt, ők pedig valószínűleg megadták magukat a franciáknak.

Az elhagyatott hajótestről mindig is tudtak a helyiek, éveken át látható volt a partokról, míg az 1930-as évekre teljesen be nem fedte a homok, írta a BBC. Tavaly december óta azonban ismét megfigyelhetővé vált apálykor, mintegy 100 méterre a dűnéktől a különleges lelet, amely azonnal turistalátványossággá vált. A helyi polgármester, Wissant Bernard Bracq figyelmeztetett is, nem tudni, hogy meddig marad így, és mikor süllyed ismét vissza a homokba.

„Az árapály-változások, valamint az erős szél okozta homokmozgásoknak köszönhetően látható most, ám egy nagyobb fuvallat, és ismét évtizedekre eltűnik a szemünk elől” – magyarázta a település első embere. Vincent Schmitt helyi turistakalauz bizakodóbb, az árapálynak köszönhetően szerinte egyre több fog majd látszódni az UC-61-ból. Megemlítette, hogy a Wissant minden lakója tudja, hogy ezen a helyen egy német tengeralattjáró pihen, ám mindezidáig többnyire láthatatlan maradt. „Egy-egy darabja időről időre előtűnik a habokból, de ez az első alkalom, hogy ily mértékben kiemelkedett a tengerből” – tette hozzá.

A német búvárhajók, ismertebb nevükön az U-bootok az antanthatalmak hajóit vették célba az első világháborúban, és több száznak okozták a vesztét. A szakértők szerint a most „fellelt” tengeralattjáró egymaga 11 hajót küldött a hullámsírba aknák lerakásával vagy torpedóival.

Az új csodafegyver

A szárazföld és a légtér birtokba vétele mellett a nagy háborúban a hatalmak nélkülözhetetlennek látták, hogy a tengereken is gyengítsék ellenfelüket. Komoly anyagi áldozatokat sem kímélve fejlesztették a háború előtt flottájukat, mind a németek, mind a britek. Ennek köszönhetően létrehozták a páncélozott, nehézfegyverekkel is felszerelt csatahajókat, valamint a háborúk történetében viszonylag új eszköznek számító – az észak-amerikai polgárháborúban korábban már alkalmazott – tengeralattjárókat.

Ez utóbbiakat, az ún. búvárhajókat (U-boat, U-Boot) mindenekelőtt a németek alkalmazták nagy számban, azzal a céllal, hogy a kereskedelmi hajók elsüllyesztésével gazdaságilag lehetetlenítsék el ellenfeleiket, továbbá hogy sikerüljön szétzúzniuk a britek által már a háború elején létrehozott blokádot.

Az 1917-ben meghirdetett korlátlan tengeralattjáró-háború – amely szerint minden, a brit szigetek felé tartó hajót felszólítás nélkül elsüllyesztettek – aztán ürügyként szolgált az USA háborúba lépéséhez.  A torpedóval és gyakran ágyúval is felszerelt tengeralattjárók ellen eleinte aknákat használtak, majd a 1917-től a hatékonyabb mélyvízi bombával próbálták a búvárhajókat megsemmisíteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”