2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kristályéjszaka: egy pogrom anatómiája

2018. november 7. 10:07 Múlt-kor

Miközben az iroda ajtaja felé tartott, Herschel szinte felrobbant a benne zubogó adrenalintól. „Most elkapom ezeket a nyomorultakat!” – üvöltötte, és berontott az ajtón. Az íróasztal mögött egy jólfésült fiatalember meghökkenve felpillantott. Herschel előhúzta fegyverét és hezitálás nélkül tüzelt.

1938. november 7-én a 17 éves Herschel Grynszpan lelőtte a párizsi német nagykövetségen dolgozó Ernst vom Rath követségi tanácsost. A magából kivetkőzött fiatalember ily módon tiltakozott a náci Németországban élő 12 ezer zsidó származású lengyel állampolgár Lengyelországba történt erőszakos kitoloncolása ellen. A haslövést kapott Rath két nappal az incidenst követően belehalt a sérüléseibe. A sors iróniája, hogy a fiatal követségi alkalmazott egyáltalán nem volt antiszemita.

Válaszul Grynszpan ámokfutására, Joseph Goebbels náci propaganda miniszter, Reinhard Heydrich helyettes SS főnökkel karöltve, „szabadjára engedte a fenevadat”. A zsidóellenes pogromok futótűzként sepertek végig a Hitler uralta Németországon. A kalapácsokkal felfegyverzett náci aktivisták zsinagógákat, zsidó tulajdonban lévő házakat és boltokat rohamoztak meg. A dühöngő vandáloknak sokezer ablak és kirakatüveg esett áldozatul. Az incidens az utcán heverő tengernyi, csillogó üvegdarab után a kristályéjszaka nevet kapta.

A rendőrség szigorú parancsot kapott: csak abban az esetben avatkozhatott be, ha a rohamosztagosok árja vagy külföldi tulajdonban lévő ingatlanokat támadtak volna meg. Heydrich a rendőröknek azt is parancsba adta, hogy tartóztassanak le minél több zsidó származású német férfit, és az összefogdosott egyéneket koncentrációs táborokba deportálják. A tűzoltók hagyták, hogy a zsidó tulajdonú ingatlanok a lángok martalékává váljanak és csak abban az esetben avatkoztak be, ha a tűz átterjedésétől tartottak.

Az 1938. november 9-én és 10-én lezajlott pogromoknak legalább 91 zsidó származású német állampolgár esett áldozatul, illetve több mint 7000 zsidó tulajdonú bolt és közel 200 zsinagóga súlyosan károkat szenvedett. A hatóságok több mint 30 ezer zsidó férfit zártak koncentrációs táborokba. A deportáltak közül a kínzásoknak és az embertelen körülményeknek köszönhetően közel kétezren vesztették életüket. A megalázott zsidókat – Rath meggyilkolása miatt – ezen felül még egy 1 milliárd márkás kollektív büntetéssel is sújtották, amelyet a megrongálódott épületek miatt további 6 millió márka biztosítási díjjal egészítettek ki. A kristályéjszakát követően 115 ezer zsidó hagyta el a Németországot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár