A méreg nem hatott, az orosz főuraknak kétszer is le kellett lőniük Raszputyint

Fenyegető népharag

1916 decemberében a politikai hangulat percről percre romlott az Orosz Birodalomban. Az első világháború keleti frontján súlyos veszteségeket szenvedtek az orosz seregek, és a háború költségei, az ország archaikus berendezkedése és a minden hatékonyságot nélkülöző bürokrácia a gazdaságot is megviselték, ezáltal pedig a lakosságot is egyre nehezebb helyzetbe hozták.

A gazdagok és szegények között egyre csak nőtt a különbség, utóbbiak emiatt egyre elégedetlenebbé váltak. Szerintük a cár gyenge kezű uralkodó volt, akit irányít a német származású (és emiatt német kémnek, illetve árulónak tartott) Alexandra cárné és annak bizalmasa, a sokak által vándorló szentnek, mások által sarlatánnak vagy gonosz varázslónak tartott Raszputyin. A szegények mellett a cári udvar számos tagja sem kedvelte Raszputyint – sértőnek találták, hogy egy szibériai paraszt, aki különc és kicsapongó életviteléről volt híres (amelynek viszont az uralkodói család előtt soha nem engedett teret), az ország ügyeibe merészel avatkozni.

A cárnéval folytatott közeli viszonya kapcsán is hamar szárnyra kaptak a híresztelések, különösen, miután – Raszputyin jóslatának engedelmeskedve – II. Miklós cár a frontra ment, hogy személyesen parancsoljon seregeinek, ezzel még jobban kitéve feleségét a szerzetes befolyásának. A vándorló misztikus gyakori látogatásai a cári család lakosztályán azonban sokkal komolyabb dolgot takartak az esetleges szexuális viszonynál.

Az igazságot el kellett kendőzni a nagyközönség elől, mivel a birodalom sorsát közvetlenül érintette: II. Miklós egyetlen fiú örököse, az ekkor 11 éves Alekszej cárevics vérzékenységéről (hemofília) volt szó, amely miatt a legapróbb sérülés is halálosnak bizonyulhatott volna számára. Az orvostudomány ekkoriban keveset tudott tenni ezzel a ritka genetikai rendellenességgel szemben, a cárné így a szerinte csodákra képes Raszputyinba helyezte bizalmát.

Többször előfordult, hogy Raszputyin imával vagy érintésével látszólag megállította a cárevics vérzését, egy alkalommal úgy is, hogy Szentpétervár helyett otthonában, a szibériai Pokrovszkoje faluban volt, és táviraton keresztül értesült a történtekről. Valószínű, hogy Raszputyinnak közvetett szerepe lehetett csupán ezekben az esetekben – ájtatos szavai mindig megnyugtatták a cárnét, aminek következtében a cárevics és a környezete is nyugodtabbá vált. Amikor pedig azt javasolta, hogy az orvosok ne vizsgálják sokat Alekszejt, a mozdulatlan fiú belső vérzése előbb állhatott el magától, mintha mozgatták volna. Egyes elméletek szerint a személyes „kezelésekkor” Raszputyin hipnózist is alkalmazhatott a cárevicsen. Mindenesetre Alexandra hitt abban, hogy a szerzetes csodatételeket végez, így minden botrányos hír és a szentpétervári arisztokrata nők körében terjedő kultusza ellenére eltávolíthatatlan volt az udvarból.

Az arisztokrata körök nem csupán Raszputyin befolyását tartották negatívnak, de udvari tartózkodásának a lakosságra kifejtett hatását is: nem alaptalan feltételezés, hogy részben az iránta és a cárné iránt érzett megvetés hozta 1917-re forráspontra Oroszország belső feszültségeit. Az udvarban többen úgy érezték, cselekedniük kell.

Végül Feliksz Juszupov herceg (II. Miklós unokahúga, Irina férje), Dmitrij Pavlovics nagyherceg (a cár unokatestvére), és Vlagyimir Puriskevics, a duma radikális monarchista politikusa álltak össze, hogy megöljék Raszputyint. Juszupov a lakhelyére invitálta egy estére azzal, hogy a felesége szeretne vele találkozni. 1916. december 30-án Juszupov autójával ment Raszputyin lakásához, ahonnan saját palotájához vitte. A házba lépve Raszputyin zenét hallott az emeletről, Juszupov ekkor azt mondta neki, felesége mulatságot tart odafent. Valójában Irina hercegnő a Krím-félszigeten tartózkodott ekkor, a zene és a hangok a többi összeesküvőtől származtak.

1. Fenyegető népharag
2. Végzetes vacsora

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől