Hiába próbált Amerikába menekülni a Frank-család

„Kénytelen vagyok megpróbálkozni az emigrációval, és ahogy látom, az Egyesült Államok az egyetlen ország, ahova mehetnénk” – írta Otto Frank 1941-ben egy Amerikában élő barátjának. Az európai náci üldözés elől menekülő zsidóknak szigorú bevándorlási eljáráson kellett átesniük. A zsidó menekültek kérelmét csak korlátozottan fogadták be. Ez derült ki az Anne Frank Ház és az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum által pénteken közzétett jelentésből.

Frank már 1938-ban arra készült, hogy valamilyen módon elhagyja Hollandiát a családjával. 1941-ben a barátjának, Nathan Strausnak írt levelében arról számolt be, hogy 1938-ban beadta amerikai vízumkérelmüket Rotterdamban. Azonban azt is megírta, hogy a dokumentumok megsemmisültek 1940 májusában egy bombázásban.

A kutatás szerint a család bevándorlási kérelmét a rotterdami amerikai konzulátus lebombázása miatt újra be kellett nyújtani, de később elutasították. A család azzal is próbálkozott, hogy Kubán keresztül jusson be Amerikába, ez a kísérlet azonban a Pearl Harbor elleni támadás és az atlanti-óceáni hajóforgalom felfüggesztése miatt meghiúsult.

A jelentés szerint a Frank családnak mindenképpen nehéz dolga lett volna, mivel 1939 után évente több százezren próbálkoztak amerikai emigrációval, és Washington csak évi 30 ezer vízumot adott ki. A vízumok elbírálása pedig éveket vett igénybe, és nagyon sok dokumentumot  – köztük születési anyakönyvi kivonatokat, házassági anyakönyvi igazolást, adóigazolásokat, támogató nyilatkozatokat, a személyeket igazoló iratokat – kellett beadni hozzájuk. Az új kutatáshoz éppen ezeket a dokumentumokat gyűjtötték össze.

Otto Frank, felesége és két lányuk 76 éve, 1942-ben kényszerült bujkálásra Amszterdamban, mert Anne nővére, Margo behívót kapott munkára Németországba. Az apa tudta, hogy ez a gyakorlatban deportálást jelent. Egy másik családdal együtt 25 hónapig bujkáltak, míg valaki fel nem jelentette őket. Westerborkba, majd Auschwitzba hurcolták őket, ahonnan Annét és nővérét, Margot-t Bergen-Belsenbe vitték tovább. 1945 március első heteiben, a tábor felszabadulása előtt néhány héttel mindketten tífuszban haltak meg, anyjuk Auschwitzban vesztette életét. Egyedül Otto Frank élte túl a családból a holokausztot.

Anne Frank a család kétéves bujkálását naplóban örökítette meg. A kislány naplója 1947-ben jelent meg először. Azóta egyike lett a világ legolvasottabb könyveinek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?