Szívmelengető középkor – így „hozták be a képeket az otthonokba” a kályhacsempék 

A csaknem ötszáz darabot számláló, összesen harminc gyűjteményből származó anyag szinte mindegyike ásatások során került elő - mondta el a megnyitó előtti sajtóbejáráson Végh András, a BTM Vármúzeum igazgatója, a tárlat főkurátora.

Ismertetése szerint a kiállított anyag, amelynek alapját a BTM hatalmas, több ezer darabból álló kályhacsempe-gyűjteménye képezi, időbeli és országos áttekintést nyújt a történelmi Magyarország kályhaépítészetéről. A kollekciót a múzeum anyaga mellett 20 hazai és 10 külföldi intézmény műtárgyai alkotják.

A főkurátor beszélt arról is: a régészek szívéhez különösen közel állnak a kályhacsempék, a régészeti ásatások egyik legmegbecsültebb leletei, hiszen anyaguk, a kerámia, sikeresen dacol az idővel, többnyire még a mázukat sem vesztik el a föld alatt.

Elmondta, hogy a kályha 12. századi feltalálása óta nemcsak fűtésre szolgált, hanem mintái, díszítései révén sokszor reprezentatív igényeket is kielégített. A középkor képszegény időszakában a kályhacsempéken ábrázolt képek, motívumok - a geometrikus mintáktól kezdve a figurális jelenetekig - "behozták a képeket" az otthonokba. A csempéken keresztül pedig jól nyomon követhető a kor stílusa, divatja, az ábrázolások a középkori ember gondolkodását is segítenek megérteni.

A kiállításon a csempék mellett láthatóak a kályhákat ábrázoló festmények, grafikák, a kályhákhoz kapcsolódó egyéb berendezési és használati tárgyak is - ismertette.

Kocsis Edit, az MNM Mátyás Király Múzeumának munkatársa, a kiállítás kurátora elmondta: az első kályhák Magyarországon a 14. század közepén, Nagy Lajos uralkodásának első időszakában jelentek meg. A magyar királyi udvar volt az első Közép-Európában, ahol felfedezik a kályhák lakáskultúrában betöltött szerepét. Az olcsón, agyagból előállított kályhacsempék felülete ugyanis alkalmassá vált arra is, hogy különböző ábrázolásokkal díszítsék azokat. Így jelenhetnek meg a csempéken püspöksüveges sárkányok, mesebeli nyulak, torkos nemesek akár. A csempékre került ábrázolások sokszor szimbolikus jelentéssel bírtak.

Magyarázata szerint az udvari nemesség után a gazdag polgárság körében is egyre inkább elterjedt a kályhaépítés. A legelső kályhák egyszerű korongolt szemekből készültek, amelyeket sokszor udvari jelenetekkel, címerekkel díszítettek. Később a gótikus kályhák - a 15. század közepétől - ausztriai műhelyekből érkeztek Magyarországra. Ekkor a mesterek főként lovagokkal díszítették a csempéket. A század második felére a fülkék és a színes csempék megjelenésével megváltozik a kályhadivat, a 16-17. századra pedig annyira elterjedté válik a kályhaépítés, hogy akár már a falusi műhelyekben is el tudták készíteni a kályhákat.

A kurátor kitért arra is, hogy épségben egyetlen középkori kályha sem maradt fenn az egykori magyar királyság területéről, viszont a kályhacsempék az egykori királyi központok feltárásánál nagy tömegben kerültek elő. Kiss Virág kurátor a bejáráson elmondta, hogy a csempéken közkedvelt téma volt a szentek és emberek, különböző történetek ábrázolása, de valós és képzeletbeli lények is láthatóak rajtuk.

A Szívmelengető középkor című kiállítást, amelyhez múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak, szeptember 2-ig láthatják a látogatók a BTM Vármúzeumában. A tárlat anyagához kapcsolódva irodalmi pályázatot hirdet a múzeum általános iskolások számára, amelyre a csempék alapján írt meséket és novellákat várnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház