Sorsgyötörte magyar anyák – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

2018. március 9. 09:33

A Múlt-kor legfrissebb számában öt olyan anyát mutatunk be, akikről kevesen gondolták volna, hogy olykor fényűzőnek tűnő életük mellett mennyi fájdalommal kellett szembesülniük. A megható anyasorsok mellett olvashatnak még Kossuth Lajos el nem mondott imájáról, Jules Verne jövőbelátó vízióiról, valamint egy fiatal lányról is, aki a Titanic katasztrófáján túl további két óceánjáró elsüllyedését is ép bőrrel úszta meg.

Az Árpád-ház IX–X. századi tagjainak életrajzáról alig tudható valami, s ez a család nőtagjaira még inkább igaz. Az első, akiről néhány mondatnál több elmondható, az Sarolt, Szent István király anyja. A Hartvik püspök által írott legenda szerint István születését csodás álmok előzték meg. Sarolt álmában például Szent István vértanú jelent meg, s így bíztatta a szülés előtt álló asszonyt: „Bizonyos lehetsz benne, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nép fiai között elsőként adatik majd meg a korona és a királyság. Add neki az én nevemet!”

Habár Mátyás király híres édesanyja, Szilágyi Erzsébet életéről is keveset tudunk, azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy erős és talpraesett asszony volt. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott. Bár idősebb fiát nem tudta megóvni a hóhér pallosától, nagy érdeme volt abban, hogy fiatalabbik gyermekéből király vált. Időskorában ha kellett, királynékkal kelt birokra, majd felnevelte fia törvénytelen gyermekét.

Zrínyi Ilona a magyar történelem talán egyik leghíresebb női alakja. Nemcsak tudása, műveltsége, hanem bátorsága, helytállása, tettei tették őt igazán naggyá és híressé. Gyermekeit gondosan neveltette, mindig magával vitte őket, ő maga figyelt ételükre, italukra. A gyerekekkel való törődése több forrásrészlet révén is körvonalazható. Érdekes adalékkal szolgál a II. Rákóczi Ferenc által írt Vallomások című mű is, amelyből a gondos anya képe tárul elénk. A nagy fejedelem fiatalkorára visszaemlékezve több történetet is mesél édesanyjáról.

Második leánygyermeke megszületése után Sisi anyai szerepének gyakorlásában új erőre kapott. Anyósa ellenkezése ellenére az 1857-es magyarországi útjára mindkét gyermekét magával vitte. Az utazás azonban tragédiával végződött. Röviddel megérkezésük után az országban dúló tífuszjárványban mindkét leány megbetegedett. Míg a fiatal Gizellánál csak enyhébb tünetek mutatkoztak, a kétéves Zsófia állapota viszont nem javult. Erzsébet tizenegy órán át virrasztott haldokló gyermeke mellett, aki május 28-án el is hunyt. Gyermeke halála után a még csak 19 éves Erzsébet súlyos letargiába esett, önvád kínozta.

A legidősebb Horthy-gyermek, Paulette halálának első évfordulója volt épp 1941. június 26-án, amikor Magyarország belépett a második világháborúba. A háború egy újabb esztendővel később elvette a kormányzónétól elsőszülött fiát, az időközben kormányzóhelyettessé választatott Istvánt. Horthy Miklósné harmadik gyermekét is elveszítette, ezért ragaszkodott annyira legkisebb fiához, Miklóshoz. A család eltitkolta Magdolna elől, amikor az utolsó életben lévő gyermekét egy SS-különítmény elrabolta.

1849 tavaszán az ország nagy részén, több nyelven terjedt egy nyomtatvány, amely Kossuth Lajosnak a kápolnai csatatéren, az elesett honvédek sírjánál elmondott imáját tartalmazta. Kossuth 1849. február 26-28-án valóban járt a kápolnai csatatér közelében, az említett imát – amely a Kossuth-kultusz egyik fő építőköve volt – azonban aligha mondhatta el, lévén hogy az ütközet színtere a magyar szempontból vesztes csata után az osztrákok kezébe került.

Mennyi az esélye annak, hogy valaki három óceánjáró katasztrófájánál is jelen legyen, és annak ellenére, hogy nem tud úszni, mindhármat ép bőrrel megússza? Pontos számadatokkal talán még a matematikusok sem tudnának szolgálni, annyit azonban különösebb számolás nélkül kijelenthetünk: nem túl nagy. A Titanic katasztrófáját is túlélő Violet Jessop azon ritka kivételek közé tartozik, akinek ilyen mértékű szerencse adatott.

Tavaszi számunkban olvashatnak még a keresztre feszítések történetéről, Péter Gábor, az AVH egykori vezérének titkairól, Jules Verne jövőbelátó időutazásairól, Sára Sándor világháborús filmjének és könyvének hányattatásairól, valamint bemutatjuk a történelem leghíresebb kutyáit is. A képzőművészet kedvelőivel a náci műkincsrablók nyomába eredünk, az építészet kedvelőit pedig a magyarbéli kastélyba kalauzoljuk el.

A magazin tavaszi számát március 9-től keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen.