Akár egy 21. századi elit evezőst is bármikor lenyomtak volna a kőkorszaki nők
2017. november 30. 17:34 MTI, Múlt-kor
Nehéz fizikai munkára utal, hogy az újkőkori nők karja erősebb volt, mint a mai elit evezősöké - állapította meg ősi csontok elemzésével egy új brit tanulmány. Az őskori nők munkáját korábban alábecsülték, pedig a korai földművelő társadalmak fejlődésének kulcsfontosságú hajtóereje volt a Science Advances tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás szerint.
Korábban
Alison Macintosh, a Cambrigde-i Egyetem tudósa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy elsőként hasonlították össze az őskori nők csontjait a ma élőkével, hogy a nők „rejtett történelméhez” közelebb jussanak. A kutatók CT-készülékkel vizsgálták meg különböző edzettségű mai nők - futók, evezősök, focisták és nem sportolók - felkarcsontját és sípcsontját. A mai nők csonterősségét olyan nőkével vetették össze, akik a Közel-Keleten éltek a korai neolitikus agrárkultúrák korától a középkori földműves közösségeikig.
A nagyjából 7000 évvel ezelőtti neolitikus kori nők lába ugyanolyan erős lehetett, mint a maiaké, ám karjuk ereje 11-16 százalékkal meghaladta a mai elit evezősnőkét. A bronzkori nők karja is erősebb volt, mint a mai sportolóké. A újkőkori nők kövek között őrölhették lisztté a gabonamagvakat, ez a munka akkora terhelést jelentett, mint az evezők húzása. Az eke feltalálása előtti időkben a szántást, ültetést és a betakarítást kézzel végezték, valószínű, hogy ebből a nők is kivették a részüket - írták a kutatók.
„Elképzelhető, hogy a háziállatokat is a nők etették-itatták, ők dolgozták fel a tejet és a húst, az állati bőrt, ők szőttek fonalat a gyapjúból” - magyarázta Macintosh. „Tanulmányunk arra világít rá, hogy a nők nehéz testi munkája évezredeken át a korai földműves társadalmak kulcsfontosságú hajtóereje volt” - tette hozzá Jay Stock, a tanulmány vezető szerzője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:09
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap