„Kényelmetlen igazságok” – szubszaharai műkincsek visszaadására tett ígéretet Macron

A francia köztársasági elnök a Burkina Faso fővárosa, Ougadougou egyetemén kedden elmondott beszédében kijelentette: „nem tudom elfogadni, hogy számos afrikai országból a kulturális örökség egy nagy része Franciaországban van. Megvan erre a történelmi magyarázat, de nincs jogos indok, amely fenntartás nélküli és tartós lenne. Az afrikai örökségnek nem lehet helye európai magángyűjteményekben és múzeumokban. Be kell mutatni azt Párizsban, de Dakarban, Lagosban és Cotonouban is”.

„Azt akarom, hogy öt éven belül megteremtsük a feltételeket arra, hogy az afrikai örökséget átmenetileg vagy állandó jelleggel visszaadjuk Afrikának” - hangsúlyozta. Nicholas Thomas professzor, a cambridge-i Régészeti és Antropológiai Múzeum munkatársa helyes irányba tett lépésként értékelte Macron bejelentését. Sok múzeumi kurátor üdvözölni fogja, hogy Macron elnök a problémát prioritásai közé emelte - hangoztatta a The Art Newspapernek nyilatkozva a professzor, aki szerint „szembe kell nézni a kényelmetlen igazságokkal az európai gyarmati kisajátítást és a dekolonizálást illetően”.

Yves-Bernard Debie kulturális javakkal és kereskedelemmel foglalkozó belga ügyvéd történelmi jelentőségűnek ítélte a beszédet, amely egy 1566 óta fennálló királyi rendeletből fakadó jogi hagyományoknak vetne véget. A franciaországi múzeumok most arra kényszerülhetnek, hogy felvázolják a restitúció új irányelveit. Csak a párizsi Quai Branly múzeumban több mint 70 ezer tárgyat őriznek, amelyek a Szaharától délre fekvő afrikai országokból származnak.

Az intézmény jelenleg is restitúciós csatát vív a nyugat-afrikai Beninnel, amely kérte a Ghézo, Glélé és Behanzin kincsek visszaadását. Ezeket a kincseket 1892-ben foglalták le a mai Benin és Nigéria területén létezett Dahomey királyságban, amikor a francia hadsereg kifosztotta Abomey királyi palotáit. 2016 augusztusában a benini kormány hivatalosan kérte a francia külügyminisztériumtól a műkincsek visszaadását. Jean-Marc Ayrault akkori kulturális miniszter azonban arra hivatkozva tagadta meg a teljesítést, hogy a múzeum gyűjteménye „elidegeníthetetlen” - emlékeztetett az The Art Newspaper.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát