„Kényelmetlen igazságok” – szubszaharai műkincsek visszaadására tett ígéretet Macron
2017. november 30. 12:59 MTI
Történelmi jelentőségűnek nevezték művészettörténészek, restitúciós szakértők Emmanuel Macron francia államfő ígéretét arra, hogy a francia intézmények visszaadják afrikai műtárgyaikat a származási országoknak.
Korábban
A francia köztársasági elnök a Burkina Faso fővárosa, Ougadougou egyetemén kedden elmondott beszédében kijelentette: „nem tudom elfogadni, hogy számos afrikai országból a kulturális örökség egy nagy része Franciaországban van. Megvan erre a történelmi magyarázat, de nincs jogos indok, amely fenntartás nélküli és tartós lenne. Az afrikai örökségnek nem lehet helye európai magángyűjteményekben és múzeumokban. Be kell mutatni azt Párizsban, de Dakarban, Lagosban és Cotonouban is”.
„Azt akarom, hogy öt éven belül megteremtsük a feltételeket arra, hogy az afrikai örökséget átmenetileg vagy állandó jelleggel visszaadjuk Afrikának” - hangsúlyozta. Nicholas Thomas professzor, a cambridge-i Régészeti és Antropológiai Múzeum munkatársa helyes irányba tett lépésként értékelte Macron bejelentését. Sok múzeumi kurátor üdvözölni fogja, hogy Macron elnök a problémát prioritásai közé emelte - hangoztatta a The Art Newspapernek nyilatkozva a professzor, aki szerint „szembe kell nézni a kényelmetlen igazságokkal az európai gyarmati kisajátítást és a dekolonizálást illetően”.
Yves-Bernard Debie kulturális javakkal és kereskedelemmel foglalkozó belga ügyvéd történelmi jelentőségűnek ítélte a beszédet, amely egy 1566 óta fennálló királyi rendeletből fakadó jogi hagyományoknak vetne véget. A franciaországi múzeumok most arra kényszerülhetnek, hogy felvázolják a restitúció új irányelveit. Csak a párizsi Quai Branly múzeumban több mint 70 ezer tárgyat őriznek, amelyek a Szaharától délre fekvő afrikai országokból származnak.
Az intézmény jelenleg is restitúciós csatát vív a nyugat-afrikai Beninnel, amely kérte a Ghézo, Glélé és Behanzin kincsek visszaadását. Ezeket a kincseket 1892-ben foglalták le a mai Benin és Nigéria területén létezett Dahomey királyságban, amikor a francia hadsereg kifosztotta Abomey királyi palotáit. 2016 augusztusában a benini kormány hivatalosan kérte a francia külügyminisztériumtól a műkincsek visszaadását. Jean-Marc Ayrault akkori kulturális miniszter azonban arra hivatkozva tagadta meg a teljesítést, hogy a múzeum gyűjteménye „elidegeníthetetlen” - emlékeztetett az The Art Newspaper.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap