Titkosított dokumentumokat hozhat nyilvánosságra Trump a Kennedy-gyilkosságról

Rövid, egymondatos Twitter-üzenetében Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „bár további információk még befolyásolhatják”, elnöki jogkörével élve engedélyezni fogja a hosszú ideje visszatartott és titkosnak minősített JFK-dossziék közzétételét. Az AP hírügynökség szerint a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos, máig titkos adatokat legkorábban jövő csütörtökön teheti közzé az országos levéltár.

Az amerikai kongresszus 1992-ben adott felhatalmazást arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat. Trump mint hivatalban lévő elnök azonban visszatarthatná a közzétételt, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok amerikai hírszerzési vagy katonai műveleteket veszélyeztetnének, esetleg ártanának az amerikai bűnüldözésnek vagy az Egyesült Államok külkapcsolatainak.

A közzétételre váró dokumentumok között több mint háromezer olyan van, amely még soha nem került a nyilvánosság elé, és több mint 30 ezer olyan, amelyet eddig csak kivonatosan ismerhetett meg a közvélemény. Mindazonáltal az amerikai országos levéltár idén júliusban már közzétett online formában több mint 440, korábban minden nyilvánosság elől elzárt iratot és több ezer, korábban csak megszerkesztve közzétett dokumentumot.

John F. Kennedy 1961 és 1963 között volt az Egyesült Államok 35. elnöke. Az elnöki pár 1963. november 22-én dallasi látogatásán a belvároson hajtott át, amikor lövések dördültek, és halálosan megsebesítették a nyitott autóban ülő Kennedyt. Hivatalosan a Parkland Memorial kórházba szállítását követően mondták ki a halálát, amely egész Amerikát sokkolta.

A merénylet elkövetőjeként a közeli tankönyvraktár épületében dolgozó Lee Harvey Oswaldot gyanúsították meg, őt azonban nem sokkal letartóztatása után, mielőtt börtönbe szállíthatták volna közvetlen közelről agyonlőtte egy Jack Ruby nevű nightclub-tulajdonos.

A rejtély, hogy Oswald volt-e a gyilkos, és ha igen magányos elkövető volt-e vagy egy szélesebb összeesküvés része, a mai napig nem oldódott meg. A történtekről összeesküvés-elméletek százai születtek és születnek még ma is.

Történészek egyebek közt azt várják az újabb titkos dokumentumok közlésétől, hogy azok betekintést engedhetnek Lee Harvey Oswaldnak a gyilkosság előtt nem sokkal tett mexikóvárosi utazásába, amelynek során Oswald - a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság szerint - az ottani szovjet és kubai nagykövetséget is felkereste, vallomása szerint azért, hogy beutazó vízumot kérjen a két országba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház