A lábtörés, amely megváltoztatta a történelmet
2017. szeptember 27. 08:36
Ha 1521. május 20-án a Pamplona fellegvárát ostromló francia hadsereg egyik ágyúja nem találja el az erődítmény egyik védőjének lábát, a történelemkönyvek lapjairól valószínűleg hiányoznának a jezsuita rendről szóló részek.
Korábban
A sérülés elszenvedőjét, az ifjú baszkföldi nemes Íñigo López de Loyolának hosszú lábadozása során egyetlen szórakozása maradt: az olvasás. Bár az ifjú nemes kezdetben idegenkedve vett kézbe az otthonában a polcokon sorakozó 13. és 14. századi vallásos munkákat, a könyvek végül teljesen megváltoztatták az életét. A boldogulását addig a kasztíliai királyok szolgálatában kereső Ignác hatásukra úgy döntött, ezentúl egy nagyobb, égi hatalmat fog szolgálni.
1534-ben hat, hozzá hasonlóan a párizsi egyetemen tanuló diáktársával együtt alapította meg a Jézus Társasága néven ismertté vált szervezetet. A csoport eredetileg szentföldi zarándoklattal kapcsolatos terve meghiúsult, ezért a szervezet tagjai 1537-ben a pápának ajánlották fel szolgálataikat. Erőfeszítéseik eredményre vezettek, és a társaság 1540. szeptember 27-én III. Pál pápa engedélyével szerzetesrenddé alakult.
A jezsuiták magas színvonalú oktatást biztosító kollégiumaik, valamint fáradhatatlan missziós tevékenységük révén elévülhetetlen érdemeket szereztek az ellenreformáció sikereiben és a katolicizmus Európán kívüli elterjesztésében. 1556-ra három földrészen már 74 jezsuita kollégium működött.
A túlzott hatalomra szert tevő rendet azonban 1773-ban – néhány ország kivételével – feloszlatták, de 1814-től VII. Pius pápa jóvoltából újból elkezdhettek működni. Több országban azonban ezután is nemkívánatos személynek számítottak a rend szerzetesei: Norvégia 1814-ben, Svájc 1847-ben tiltotta ki a jezsuitákat. A skandináv országban 1956-tól, az alpesi köztársaságban pedig csak 1973-tól működhet újra a rend. Érdekesség, hogy a jelenlegi katolikus egyházfő, I. Ferenc az első pápa, aki a jezsuiták kötelékéből került Szent Péter útódainak trónjára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Baráti körben, egy badacsonyi szüreten töltötte a forradalom előtti napot Nagy Imre
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap