„Za dom spremni!” – új helyre kerül a „horvát Auschwitz” nagy vitákat kiváltó emléktáblája

Az emléktáblát tíz kilométerrel távolabb, Novska város temetőjében állítják fel újra. A tavaly leleplezett emléktábla nagy felháborodást okozott.

A horvátországi zsidó és szerb közösség januárban bojkottálta a holokauszt áldozatainak emléknapjára szervezett állami megemlékezést, felpanaszolva, hogy a kormány a tábla vagy a kifogásolt felirat eltávolítása helyett bizottságot hoz létre az önkényuralmi jelképek ügyében, minthogy törvényben kívánja újraszabályozni a fasiszta és a kommunista jelképek használatának tilalmát.

A vezető kormánypártnak koalíciós partnereivel is meggyűlt a baja az emléktábla miatt. A szerb és az olasz kisebbségi képviselők csak azzal a feltétellel támogatták az új kormány megalakulását júniusban, ha az még szeptemberben eltávolíttatja a kifogásolt feliratot az emléktábláról. A kisebbik kormányzó párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) is ezt szabta a koalíciókötés egyik feltételéül.

A kormánynak azonban hosszú ideig nem sikerült megegyeznie a Horvát Jogpárt saját fegyveres erejének, a délszláv háborúban létrehozott HOS-nak a veteránjaival, akik elesett bajtársaik emlékére állították a táblát. A szervezet nem egyezett bele, hogy eltávolítsák a Za dom spremni! feliratot a HOS hivatalos címeréből, amely a táblán is látható, de végül belegyeztek a tábla áthelyezésébe.

A HOS csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy „ők nem fasiszták”, és amíg élnek, a vitatott felirat a címerükben marad. Az usztasa köszönés számos közéleti és politikai vitának volt témája az elmúlt hetekben. Horvátországot külföldről is bírálták tehetetlensége miatt.

A jasenovaci komplexumban, amelyet horvát Auschwitzként is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer ember halt meg a második világháború idején. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette, a náci Németországgal szövetséges bábállam rendszerével. Az áldozatok között sok ezer gyermek is volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról